Európa-Demokrácia-Eszperantó
Mert nincs európai demokrácia nyelvi demokrácia nélkül.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Esperanto-filozofia SEMINARIO, en Alsooers che Balatono/H, 2017.08. 25-27.
Resumeto de la seminario:
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felhívás a pártokképviselőihez
Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett, de a gyakorlatban alig történik még valami, hogy ez a nyelvi és kulturális sokszínűség fennmaradjon.
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó nevű civil szervezet, mint a neve is mutatja [vessző] az európai demokrácia elmélyítésére törekszik, és úgy véli, ennek kiemelten fontos tényezője az összes európai nyelv egyenjogúsága.
Ezért EDE olyan politikai erőket keres, amelyek egyetértenek az alábbi problémák fontosságával és megoldásukban hatékonyan részt kívánnakvenni, [Itt vége lehetne egy mondatnak.] ezért fordul a Magyar partok képviselőihez az alábbi kérdésekkel:
Balázs:
Ez nekem tetszik, világos.
Ĉi tio estas bone formulita.
1. Jelenlegaz EU-ban csak az ún. államnyelvek hivatalosak.
Fontosnak tartaná-e az Ön pártja,
a. hogy az Európai Unió minden (államisággal nem rendelkező) nemzete, nemzetisége és etnikuma nyelvi szempontból is azonos jogokkal rendelkezzen.
Igen Nem Részben
Egyéb hozzáfűzés:
Balázs:
Jó, de kiegészíteném ezzel:
és minden nyelvi közösséget megillessenek a közösség megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei
Magyarázat:
A mai eszperantósokat létező másodlagos nyelvközösségnek tartom (vö, a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatával), de nem tartom nemzetiségnek. Mindamellett az eszperantó fenntartásának a feltételeit is garantálni kellene, ezt várhatjuk el.
b. hogy a különböző nemzetek (nemzetiségek, etnikumok) közötti kommunikációban legyen egyetlen közös, minden állampolgár által többé-kevésbé beszélt nyelvre,
c.
d. (legyen) nyelvre? nyelve?
e.
f. ha a nemzetek kölcsönös megismerését és egymás iránti nyitottságát fontosnak tartjuk.
Az alsóörsi megbeszélések eredménye az volt, hogy nemzetközi módon kialakított aktív és demokratikus nyelvpolitika mellett állunk, amelyet demokratikus és nemzetközi vitában alakítsanak ki. Nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen demokratikus döntésnek elébe akarjunk menni. Az alsóörsi vitákon abban maradtunk, hogy az eszperantó szó szerepeljen, ahol lehet (az egyesület neve, reklámja legyen..), hogy el ne sikkadjon. Az EDE az eszperantó jogai mellett is szól, de mondja meg előre, hogy demokratikusan ki hogy fog dönteni. Ilyen k é r d é s lehet, de a válaszról az EDÉ-n belül sem volna álláspont vagy – pláne – egységes álláspont.
Igen Nem Részben
Egyébhozzáfűzés:
g. Elismeri-e az Ön pártja, hogy ez a közös nyelv azt a nemzetgazdasági, politikai és kulturális térenkivételezett helyzetbe hozza, amelyik nemzetnek ez az anyanyelve?
Igen Nem
“’ez a közös nyelv” – tehát: ha egy esetleges nemzeti nyelv a kizárólagos nemzetközi nyelv poziíiójába kerülne…
Egyéb hozzáfűzés:
Ha igen, elismeri-e, hogy ezen a téren valóban demokratikus megoldást csak egy mesterséges nyelv (leginkább az eszperantó) jelentene?Hajlandó volna-e egy ilyen nyelv általános elterjesztésének hatékonytá mogatója lenni?
Igen Nem
Ezt a kérdést nem javaslom. Én magam nem hiszem, hogy ez az egyetlen demokratikus megoldás, a demokratikus megoldásnak demokratikusan kell létrejönnie.
Talán termékeny ez a vita, várom a további hozzászólásokat, én is.
Egyébhozzáfűzés:
h. Hajlandóvolna-e az Ön pártja fenti problémáknak széleskörű nyilvánosságot biztosítani,megoldásukban aktív szereplőként közreműködni?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
2. Ha az európai demokráciát és a népek egyenjogúságának kiteljesülését fontosnak tartjuk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani kisebb európainyelvek és ezen belül is a szomszédos népek nyelveinek megismerésére.
a. Egyetért-e az Önpártjaezzel?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
b. Ha igen, hajlandó-e e nyelvekpropagálásábansegíteni, kiemeltszintűoktatásáértsíkraszállni?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
Demandoj al la Hungarlandaj politikaj partioj
Ĉu ripeti la demandojn al la bazaj unuoj de partioj, krome al
la bazaj lokaj unuoj de la ŝtata aŭtonomia regado? (2017)
1. Eŭropa Unio deklaras sin esti por la valoroj de multlingveco kaj multkultureco. Estus kongrue, se ĉiun el la etnaj (naciaj/majoritataj, minoritataj) lingvoj kaj ĉiun el la interetnaj lingvoj (pontolingvoj), uzatan en la respektivaj teritorioj oni agnoskus lingvo de Eŭropa Unio, kaj se do oni ebligus konserviĝon, evoluon kaj uzadon de ĉiu el tiuj lingvoj en la teritorio kaj en la institucioj de Eŭropa Unio; antaŭ ĉio en kompreniĝado inter la civitanoj kaj centraj institucioj de Eŭropa Unio.
Ekspliku, ni petas, vian starpunkton pri ĉi tiu temo!
Idea fono: Ĝis nun, neniu lingvo, kiu ne estas majoritata lingvo de iu
nacia ŝtato de Eŭropa Unio, estas egalrajta je majoritataj lingvoj de
naciaj ŝtatoj. Ĝis nun, la ĉelimaj minoritataj lingvoj esence ne estas
konsiderataj kiel transetnaj – peraj- lingvoj (kiel pontolingvoj), kvankam
ilia transetna rolo estas senduba. Ĝis la nuna tago esence oni ne
konsideris planlingvojn, ne konsideris oni ankaŭ Esperanton, ene de
tiu kategorio.
2. Kreskado de prestiĝo kaj lingvomerkata valoro de minoritataj
lingvoj, kiuj ja funkcias ankaŭ kiel pontolingvoj, estas unu el la kondiĉoj
de konservado de de multlingveco en Eŭropa Unio. Samtempe,
kvankam lingvolernado en Hungario kvante kreskas, aliflanke, instruado
de najbarlandaj lingvoj stagnas aŭ estas malvastiĝanta.
Bonvolu informi nin pri starpunkto de via partio koncerne instruadon
de malgrandaj Eŭropaj lingvoj!
Idea fono: Naciaj ŝtatoj, nuntempe, provas kontribui al
konservado de multlingveco ĉefe (nur) defendante sian propran
nacian, ŝtate majoritatan lingvon (la Hungaran, se temas pri
Hungaro; la Slovenan, se temas pri Slovenio; ktp.). samtempe,
efektive, kreskas la prestiĝo de la Angla lingvo. Ekzemple, resumoj
(“resumés” ,” abstracts”) fine de sciencaj verkoj, libroj, artikoloj aperas
en malgrandaj lingvoj pli kaj pli malofte, eĉ kiam la verko temas
ĝuste pri la medio de la koncernaj lingvo kaj kulturo.
Inrernaciaj, transnaciaj firmaoj transiras al uzado de la Angla lingvo eĉ
kiam la plimulto de la dungitoj kaj de la klientoj parolas la Germanan
aŭ la Francan (ktp.) lingvojn. Reciproka respekto de la parolantoj,
lernantoj, aplikantoj de malgrandaj lingvoj inter si, estas, same,
kondiĉo de multkultureco, kiel tia kondiĉo estas ankaŭ la respekto al siaj
propraj naciaj lingvo kaj kulturo. Ni menciu, ke la vorto ŝtatlingvo ne
havas ĝenerale validan difinon, la kvalifiko “statlingvo” en diversaj
tekstoj kaj rilate al diversaj lingvoj havas malsamajn sencojn. La
demandoj pri lingvaj rajtoj en diversaj, apartaj, landoj devus esti
bazitaj sur samaj, internacie validaj normoj. Dum ne estas klara jura
statuso eĉ de la majoritataj lingvoj, pritrakto (ofte: hazardeca) pritrakto
de lingva egalrajteco ne povas konduki al stabilaj rezultoj.
3. Baza rajto de ĉiu infano estas ekkoni la homan kulturon kaj la kulturon
de sia strikta komunumo - en siaj gepatraj lingvoj.
Kion via partio intencas fari por tio?
Fono: Kvankam, unuflanke, en la landoj de Eŭropa Unio, infanoj de majoritataj familioj, eĉ se diversmezure, tamen pli-malpli senmalhelpe, la supre priparolitajn rajtojn efektive havas kaj fruktuzas, alifalnke, se temas pri infanoj en minoritataj familioj, edukado en la gepatra lingvo ĝis nunestas kontentiga nek en Hungario, nek en aliaj landoj de Eŭropa Unio.
Tio koncernas ankaŭ Hungarajn minoritatojn de la landoj njajbaraj kun Hungario.
4. Uzate de ĝiaj konantoj, de regulaj aŭ okazaj aplikantoj, Esperanto, lanĉita de Lazar Markoviĉ Zamenhof en 1887, ekde la 1900 aj jaroj senĉese plenumas la rolon de interetna, tranasnacia lingvo ( rolon de: pontolingvo); aliflanke ĝi havas longan tradicion ankaŭ kiel lingvo de sekundara lingvokomunumo.
Lulilo de Esperanto estas Eŭropo. La lingvo kaj kulturo Esperantaj estas parto ankaŭ de la Eŭropa kulturo.
Kion via partio intencas fari, por ke la kondiĉoj de uzado de Esperanto kaj de la institucioj, bezonataj por tio, ekestu kaj firmiĝu?
Idea fono:
Por ke la konantoj kaj scipovantoj de iu aŭ alia lingvo povu ĝin uzadi plej adekvate, por ke la kulturo de la koncerna lingvo plu ekzistu kaj evoluu, oni bezonas instruadon de la koncerna lingvo, eldonadon de libroj en tiu lingvo, kunordigatan evouigadon de la biblioteka reto. Se temas ekzemple pri instruado de la lingvo Esperanto, ĝi ja havas de tempo al tempo kontentigajn komencaĵojn jen ĉe baza grado, jen en universitata nivelo, jen ĉe alia ŝtupo de la instusistemo, sed la diversaj niveloj ripete venas en descendan fazon aŭ eĉ fiaskas, se aliaj niveloj ilin ne povas konstante kompletigi. Pro manko de institucia fono aŭ pro ĝia ne kontentiga interna akordiĝo, uzantoj kaj kultivantoj de Esperanto devas sian laboron de tempo al tempo praktike rekomenci.
5. La internacia prijura kaj pripolitika komunikado estas lingve tro komplika,
sekve informado, informiĝado, interŝanĝado de ideoj ankaŭ en la nacilingvaj informoretoj estas malhelpataj. ofte mankas lingve klarsenca, klarstileformulita, facile komprenebla, nocie preciza informado kaj inform-klarigadoperanta la esencon.
Kion via partio deziras fari por ke
1) libereco de opini-esprimado kaj de la gazetaro estu stabile
2) la esencaj informoj atingu plejeble vastan rondon de la ŝtatanoj, en klarlingvaj, facile travideblaj kaj kompreneblaj, tamen variaj formoj. Kiel vi provos atingi, ke samopiniaj personoj diverslanke de (onidire jam sensignifaj) “kvazaŭlimoj” facile kaj senpere povu kontaktiĝi, por ke ili, sentante tian bezonon, povu kunlabori por prezenti siajn komunajn starpunktojn, senkonsidere al la limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio?
Idea fono: limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio ne limas (kaj ne limu) pensojn de individuoj loĝantaj en diversaj landoj de Eŭropa Unio.
Kérdések a magyarországi pártokhoz
Wacha Balázs szövegjavaslata, egyelőre az Európa-Demokrácia-Eszperantó szervezet többi tagja és a kérdés iránt érdeklődők számára
- Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett. Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikus (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban.
Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?
A kérdés háttere:
Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak. Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, nem voltak tekintettel az eszperantóra.
2. A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.
Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban?
A kérdés háttere:
A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar, a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő. Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik. Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. - A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.
Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő. A nyelvi jogi kérdéseknek az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre.
3. Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.
Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?
A kérdés háttere:
Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.
4. Az 1887-ben Lazar Markovics Zamenhof által útjára indított eszperantó az 1900-as évek eleje óta egyrészt szüntelenül betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében; másrészt az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség nyelveként is hosszú hagyománnyal rendelkezik. Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.
Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?
A kérdés háttere:
Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére. Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket. Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék.
5. A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.
Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy
1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon
2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak? Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös álláspontjuk képviseletére az Unió szintjén a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek?
Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?
A kérdés háttere:
Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti. Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja.
Heé Veronika megjegyzése a kérdéstervezethez
Kedes Vera, kedves EDE-tagok
röstellem az inkoherens mondataimat - téves vonzattal. Nyilván módosítgattam valamit és figyelmetlenül bennhagytam más mondatsémából vett elemeket. erre nincs mentségem...
Tehát nekem tetszik, Vera, az általad javasolt változat:
A nyelvi jogi kérdések kezelésénk az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie.
Vagy legyen határozott névelő?
A nyelvi jogi kérdések kezelésének az egyes országokon belül is AZ általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie:
Így jobban hagnzik, de vannak normajavaslatok, amelyeket, sajons, nem lehet egyértelműen elfogadottnak tekinteni - Magyarországon kívül sem.
-------------------------------------------------------------------------------------
Másik helyen tett nyelvi/fogalmazásbeli javításodat szintén köszönettel elfogadlom, tehát legyen a mondat - feltéve, hogy jól ért elmezem a javítást - a következő:
Az eszpertantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a többi szint nem egészíti ki őket.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Talán nem fogalmazásbeli, hanem tartalmi megfontolásból helyteleníted vagy sokallod ezt:
[a] szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon, a különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön.
Azt hogy "tartósan fennálljon", én azért tartottam lényegesnek, mert ma már sokszor deklarálják a sajtószbadságot és a vélyemény szabadságát, de a deklarácókat nemegyszer visszalépés, korlátozás követi. De ha gondolod, hagyjuk ezt el.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Javaslod, Vera, hogy az a rész, amely a (légiseült?) határokon átnyúló kapcsolatok kérdését érinti, kerüljön át al első pontba. Rendben van, kerüljön át oda, tényleg ott lesz a helyén.
-----------------------------------------------------------------------
Azt írtam (volt), hogy nincs lehetősége vagy megvaólsulása
annak, hogy a politikai vélemények az országhatároktól függetlenül
is szervezetten kifejeződhessenek, hogy nincsenek nemezetközi
pártok. Vera, Te úgy látod, hoggy vannak, pl. az EDE (Fördeárió) is ilyen,
Tudtommal (és ezt éveken át hallottuk Alsóörsön) az EDE-szervezetek
az egyes országokban vannak, a magyar például Budapesten van
bejegyezve és magyr civil szervezet. Mint ahogy nincs az Európai
Uniónak nemzetközi kormánya (ha jól tudom), úgy nincsenek
nemzetköti európai pártok sem, aamelyek nem a nemzeti parlamenteken
keresztül, hanem elve nemzetközi európai képviseleti rendszerben (?)
fejezhetnék ki véleményüket. Mindenesetre, az EDE-föderáció általános
programja a nemzetközi demokráciát sürgeti. Te mintha úgy gondolnád,
hogy nyitott kapukat döngetünk, olyasmit követeünk, ami már úgyis
megvan. Jól értelek?
Én egyelőre úgy tudom, hogy nemzeti demokráciák (valamilyenek...)
vannak, de nemzetközi még nincs. Félreértésben vagyok? Vagy csak
Téged értelek esetleg félre?
Most akkor javaslom, hogy kezdjünk el közösen egy javított változatot
megfogalmazni, vagy Te, Vera, írj egy következő változatot.
Köszönettel.
Balázs
Kedves Balázs és Vezetőség!
Elolvastam a kérdéseket, és színekkel jelöltem a változtatási javaslatokat, ill. a megjegyzéseimet.
Az egészről viszont az a véleményem, hogy ezt még nagyon át kellene dolgozni.
Az egész túl hosszú és bonyolult megfogalmazású. Néha előbb van a magyarázat, utána a kérdés, néha a kérdésben már benne van a magyarázat (/ egy része) is, stb.
Ezt egységesíteni kellene, talán így: Elöl legyen egy rövid, egyszerre csak egy témára irányuló kérdés, utána jöhetne a problémafelvetés okának egy – szintén rövid – magyarázata.
Aki nem járatos a témában, ha most belenéz: hosszú, zavaros, nem is érti meg azonnal, mit is akarunk tőle – és félek, el sem fogja olvasni.
Bocsánat a sommás véleményért, de ha valamilyen hatást akarunk elérni, akkor rövid, frappáns és könnyen érthető szöveget kell formálnunk.
Baráti üdv mindenkinek!
Vera
" 1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett. Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikum (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban.
Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?
A kérdés háttere:
Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak. Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, így nem voltak tekintettel az eszperantóra sem.
2. A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.
Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban?
A kérdés háttere:
A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar, a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő. Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik. Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. - A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.
Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő. [Pedig a] A nyelvi jogi kérdéseknek [kérdések kezelésének] az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni [normákkal kellene összhangban lenniük]. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre.
3. Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.
Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?
A kérdés háttere:
Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.
4. Az 1887-ben Lazar Markovics Zamenhof által útjára indított eszperantó az 1900-as évek eleje óta egyrészt szüntelenül betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében; másrészt az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség nyelveként is hosszú hagyománnyal rendelkezik. Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.
Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?
A kérdés háttere:
Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére. Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket[a többi szint nem egészíti ki őket]. Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék.
5. A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.
Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy
1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon [a különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön]
2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak? Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös álláspontjuk képviseletére az Unió szintjén a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek? [ezt az 1-es ponthoz vinném, illetve a két pontot fel is cserélném.]
Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?
A kérdés háttere:
Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti. Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának [tényleg nincs ilyen lehetőség? Az EDE pártja nem ilyen?]; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja."
Estimata Esperanta Amiko!
La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa prelego.
Je la 22-a de februaro 2017. /merkredo/ je la 17.30 horo
Preleganto:Dr. Blazio Vaha, membro de EDE
Temo: : Interlinvistiko cxe la Universitato ELTE
Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio
adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I.etagxo
La prelego estos esperante.
Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon:
Estraro de EDE
Tisztelt Eszperantista Barátunk!
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. február 22-én szerdán 17.30 órai kezdetű Dr. Wacha Balázs, az EDE tagja előadására.
Téma: Interlingvisztika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.
Az előadás eszperantó nyelven történik.
Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!
EDE elnöksége
------------------------------------------------------------------------------------------
2016. november 24. /csütörtök/ 17.30 órától
Előadás: Heé Veronika az ELTE docense, az EDE tagja
Téma: EU és a nyelvi kérdés a Brexit után
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség
1091. Budapest, IX., Üllői út 95. I. emelet
2016. december 15. /csütörtök/ 16.00 órától
Év végi záró értekezlet.
Helyszín: Budapest
------------------------------------------------------------------------------------
Movigi la proponon al Nobelpremio por Nemere István
- La arto superpashis jam antau klelkcent jaroj la klasikon.
- La filozofio superpashis la klasikan idealismon, per la „nova dialogika pensado“, che la turnigho al la 20a j.c., preskau samtempe kiam ekestis esperanto.
- Esperanto, la arte-farita lingvo, por dialogike inter-eca komprenigho, ankau superpashis la klasikon, de la nacilingvoj kaj ilian lingvistikon.
- Esperanto subigis la klasikan dialektikon de la naciaj lingvoj, tiel ke ghi ekestis el iliaj elementoj dialogike, pro tio ghi neniam povas esti kontrau tiuj t.e. sin mem.
- Dialogika pensmaniero estighis ekzistencnecesa ekde la dua duono de la 20a.j.c. post la ekshajno de la memdetrupotenco de la grandpovoj.
- Fine de la 20a j.c. tiu pensmaniero shanghighis la internacian mondpolitikon. (Gorbatshov, espriminte agis tiel kaj cetere, li estis ankau membro de AIS kaj Nobelpremiito de paco)
- UEA, AIS, EDE, chiu de tiuj organizajhoj ligitaj kun esperanto, volas kunlabori ankau eksteren, por konsciigi ankau la vastan socion pri la aktualeco de esperanto.
- La Nobelpremiinto Reinhard Selten estis ano de chiu tiuj tri asocioj. Li estis che la fondintoj de AIS kaj ghia profesoro, li estis 3 foje kandidato por EDE che la EU-parlamentaj balotoj, kaj li partoprenis ekde sia 17a jaragho en multaj UEA-kongresoj.
- En la lastjaraj Nobelpremioj estas klare ekkonebla la „dialogika principo“. Ne nur che la premio por la paco, sed ech ankau por natur kaj aliaj-sciencoj, ke kelkaj individuoj kune ricevas la saman distingon, t.e. post ilia dialogika kunlaboro.
- Tiu „dialogika principo“ restas antauvideble, ankau en la estanteco decida, por la distingo de Nobelpremioj, pro tio estas che la proponoj atentenda, chu la proponita kandidato apud lia faka verkaro, sufichas ankau tiujn atendojn.
- Nemere Istvan, verkisto, beletristo, tradukisto, esperantisto, post liaj lastaj historiaj romanoj shajnas, pri mia jugho, tiujn kriteriojn sufichi.
- Nemere estas esperantisto ekde lia juna agho. Li verkas ankau esperante kaj ghis nun li estas la plej fekunda esperanta autoro. Sed, kio che esperanto autoroj ne estas kutima, li estas samtenpe ankau plejmulte legata hungarlingva autoro.
- Tio koincidas kun la nuntempe de esperantistoj ekkonata necesa turnigho eksteren, por plua popularigo kaj pro tio serchi kontaktojn kun konataj personoj. Ekz. kiel la Pola EDE motivigas parlamentanoj por formi esperanto subtengrupon.
- Tamen, por tiucela kvalifiko de Nemere ech ne estas liaj multnombraj beletristaj romanoj decidaj, sed lia posta turnigho al historiaj temoj kaj la maniero de lia prezentajho.Tie estas trovebla la subigo kaj superpasho de la ghis nuna klasika hitorio.
- En lia facila kaj agrable komprenebla stilo prilumas la historiajn okazadojn, post nova observado, de ghis nun ne atentitajn au prisilentitajn faktojn el diversaj perspektivoj, aplikante la novajn sciencajn rezultojn el psikologio, sociologio, socopsikologio, politologio, ktp., tiel atingante la superpashon de la klasika historiprezento.
- Alia problemo estas, ke en la klasika historio ghis nun aspirata objektiveco tute ne eblas. Kio realece eblas, estas nur la hermeneutika kompreno. T.e. kun la konscio de relativeco, al aliaj komprenmanieroj, la dialogika kunakcepto de ekzistencie necesaj rezultoj kaj faktoj.
- Nun, decidaj estas liaj lastatempaj historitemaj verkoj en kiuj estas ekkonebla la dialogika pensmaniero, kiu montrighas en la divers flanka prezentado kaj komprenado de la historiaj okazadoj. Tiu pensmaniero, kiu nuntempe estighis ech necesa por la pluekzistado sur nia planedo tero.
- Alikaze, tiu pensmaniero che Nemere ne venis hazarde de unu al alia tago, sed povas esti sekvebla kaj trovebla jam en liaj fruaj verkoj. Char sci.fikc. romanoj jam de si mem, motivigas la plupashon, de la klasika pensado. Ekz. en la filmprezentado de „Avatar“ estas ekzemplodone ekkonebla la subigo de la klsik-idealismaj valoroj de herojeco, kuragheco, venk(idiot)ismo, ktp.
- Kaj vershajne la plej decidan influon donis al lia pensmaniero la dialogika spirito de la esperanto, kiu mem estas la plej autentika ekzemplo de tiu pensado. Kiu jes mem, ekestis el dialogika kunmetiteco de diversaj lingvoj kaj chiam volas instigi al dialogoj de diversecoj.
- Decida estus, por povi aldoni tiun proponon, unue trovi personojn kiuj havas la rajton proponi. Jam ankau antaue estis esperantaj verkistoj kaj Esperanto mem proponata al Nobelpremio, bedaurinde ghis nun sensukcese. Sed la tempoj shanghighas kaj chiam vaste ekkonighas la eksterordinareco de esperanto kiu jam dauras pli ol 130 jaroj. Pro tio ni devus chiam denove provi, nian proponon.
- Jes, Nobelpremiitoj estis jam 4-foje en la historio, kiuj parolis esperanton. Kial ne proponi denove ankau iun kiu havas senperan rilaton al esperanto, au lia/shia verkaro estis senpere influita, mense de esperanto.
Raporto pri la EDE prezentado en la 101-a UK
en Nitro 2016
Kaj aliaj,…
----------------------------------------------------------------------------------
Diskutinduko
Samtempe kun la renkontigho de politika diskuto en Alsooers, okazis la Breksit de Britio.
Post la Breksit komencighis diskuto en esperantujo, chu la nova politika situacio en la Europa Unio estas favora por esperanto. Jes, la situacio shanghighis, sed plejvershajne la solvo de lingvoproblemo, rilate al esperanto restis. Sed, ekestis novaj prioritatoj ene de la restanta EU. Plej rimarkebla estas la perdo de la avantajhoj, de denaske anglaj parolantoj, ekzemple en la politiko, precipe en la EU Konsilio kaj en la EU Parlamento.
Mondvaste tio ne multe shanghos la uzadon de la angla. Ghi restos plue favore uzata lingvo de komercado, scienco kaj ankau de la politiko. En la lernejoj restas la angla la unua fremda lingvo. Kaj, plejmulte de la uzantoj plue balbutos subdenasknivele, ofte ankau miskomprenante unu la alian.
Sed, iu shangho estas atendebla jam sur la nivelo de konsciigho. Precipe che la plurlingve parolantoj kaj jes, mem che la parolantoj de la angla, kiel fremdan lingvon, kiuj per la angla superpashis, kun la spertoj de la internacieco, la unulingvan enshlositecon. Sur tiu konscinivelo estas jam fakte spertebla la interesigho por esperanto. La inklino lerni esperanton en duolingo pruvas tion.
La tempoj shanghighis, tion devas ankau esperantistoj rimarki. Ni faru tion, kio eblas kaj eluzu tiujn eblecojn. La songhoj pri heroisme grandaj venkoj estas for. Ne nur por esperanto, sed ankau ghenerale.
Esperanto naskighis en la tempo de venkidiotismo, sekvante du mondmiliton. Ekde tiam, imperioj kaj ideologioj, venkis kaj malvenkis. Esperanto estas ankau nun chi tie kaj plu evoluighas.
Ankau la shancoj por esperanto shanghighis. Nuntempe ghia estonteco estas che multlingvistoj kaj la internacie evoluintaj demokrataj konsciuloj. La tempo estas for, kiam esperantistoj pri idealisma pensmaniero revis pri unua monda lingvo. La tuta idealisme-idiota pensmaniero shanghighis, imperioj kolapsis, militoj estis perditaj pri tiu maniero.
Ke, esperanto neniam posedis tiun, en si mem turnighintan karakteron, sed jam chiam enhavis la amikan kumetitecon en sia spirito, ekde sia arte fariteco, montrighas klare en la nuna tempo, kiam la demokratia diverseco estas de la nova dialogika pensado portita.
Esperanto estas unu lingvo de, ghis nun kelkcent uzataj en la mondo. Ghi ne volas iun de tiuj regi, sed inter ili demokratie justan kunrilaton peri. Ghi disvastigas en la historio novtempan politikan disvolvighon de libera demokratio.Tiun lingvon povas sen devige chiu lerni, se shili atingis la konscinivelon, kiam montrighas la avantajho de la internacia demokratio.
Pro tio estas unu reala celo, doni la eblecon en chiu diversnivela lernejo, altlernejo kaj universitato, ebligi fakultative lerni esperanton, apud aliaj fremdaj lingvoj. Ech estas necesa esperanton kune lerni kun aliaj lingvoj, char tiel povas montrighi la diferenco inter la naciaj kaj la internacia lingvo. Post iu tempo, plejefike ekshajnas en la reala uzo, la spertebla socia avantajho de tiu lingvo.
Por atingi tiun celon la politika movado EDE volas atingi en diversaj landoj, unue en la EU, ke „Esperanto estu agnoskita kiel kulturheredajho“. Se tio okazus, la venonta pasho povus esti, proponi esperanton oferti en la lernprogramoj de diversaj lernejoj. El la internacieca senco de la afero sekvas , ke tio povus sukcesi nur, se aktivighus samtempe kelkaj landoj.
La Pola-EDE jam havas la unuan sukceson. La aliaj EDE landaj asocioj en Francio, Germanio, Hungario, Bulgario volas postfari. Se estus atingata en 3 landoj la agnosko, eblus proponi ankau enskribi che la UNESCO kiel „internacie monda heredajho“. Tiuj enskriboj povus esti tre helpemaj en diversaj landoj, kiel konkrete montrebla bazo, por proponi enmeti esperanton kiel fakultativan fakon, en la programoj de lernejoj kaj universitatoj.
En la tradicia politika diskutado pri esperanto en Alsooers, la partoprenantoj de la kunveno alvenis al komune proponita, agad kaj laborplano por la jaroj 2016/2017.
EDE-HU: Strategiaj prioritatoj 2016-17
Rezultoj de cerbo-ŝtormo en Alsóörs en la 25a de junio 2016. Gvidis Attila Kaszás. El 33 proponoj estis formitaj 15 grupoj. Poste tio reduktiĝis al 7, kun jena rezulto. La ordo restas decidota, same kiel realigantoj kaj temposkemoj.
Rilatoj kun la Unesko-komisiono en HU plus ĝiaj internaciaj kontaktoj.
- Ŝancoj enirigi ion en la listojn pri Nemateriaj Valoraĵoj (Hungara aŭ Internacia).
- Proponi komunajn projektojn – ekz. liveri E-tradukojn por iliaj retpaĝoj .
- Konigi laborojn de la Unesko-komisiono inter esperantistoj.
- Projektoj por Unesko-lernejoj, ekz. pri lingva konsciigo.
Retejaj vizaĝoj de EDE-HU
- Aktualigi la retejon (EO, HU) kaj trovi fortojn teni ĝin aktuala.
- Krei fejsbukan vizaĝon kaj trovi fortojn teni ĝin aktuala
- Kreo de trafaj, koncizaj sloganoj kelklingve uzeblaj en sociaj retejoj.
- Kunlaboro kun aliaj EDE-sekcioj pri reteja kunlaboro.
Kunlaboro kun pliaj instancoj
- ILEI: forumo en Nyíregyháza; evoluigo de la lernfaciligaj kaj interkulturaj argumentoj.
- UMEA-HU kaj internacia pri solidareco por rifuĝintoj.
- Romaaj kaj naciplimultaj kaj similaj organizoj, blinduloj, surduloj.
- Agado pri socia kaj sociala solidareco ene de HU.
- eventuala stipendio
- Kuna agado kun kulturinstitutoj
Lingva demokratio kaj multlingvismo en EU
- Debati la efikojn de BReliro, i.a. rilate al Eo.
- Kunpensi kiel protekti la kompletecon de EU kontraŭ foriremaj tendencoj.
- E-kurso por ontaj diplomatoj (Andrássy, CEU, Corvinus)
Eldonado
- Redakti libron de EDE-prelegoj (lingvoj?)
- Gazetaraj komunikoj, ekzemple pri BReliro, interkulturaj utiligoj de Eo
Preleg-serio
- Kunsidoj en la 101a UK en Nitro plus raportado.
- Pri la lingva plureco kaj kategorioj ene de Eŭropo kaj EU
- Kreo de trafaj, koncizaj sloganoj kelklingve uzeblaj en sociaj retejoj.
- Pri aspektoj de lingva demokratio (hungarlingve), kun partneroj.
Interna agado
- Pretigi individuajn leterojn al la EDE-membroj, altigi la membronombron.
- Okazigi regionajn forumojn ene de Hungario.
- Kunlabori kun aliaj EDE-sekcioj (FR, PL, DE kaj aliaj)
- Okazigi seminarion pri la celaro de EDE-HU kaj realigaj projektoj.
AMO-Seminario dum JER 2017
-------------------------------------------------------
INVITO al Internacia renkontigho en Alsooers 2016
Invitoal jam 16 jaroj okazinta internacie tradicia politika diskuto pri lingvaj problemoj,
en Alsóőrs (che la lago Balatono, Hungario) 24-26a junio 2016
Pliaj informoj: http://www.e-d-e.org/?lang=eo
Bonvenas politikemaj civitanoj por diskuti pri aktualaj politikaj temoj kaj la komunikadproblemo en la EU pro la manko de demokrate komuna lingvo.
La uzata lingvo estos precipe Esperanto. Sed bonvenas ankaux civitanoj kun politika intereso,
parolantaj nur la hungaran, la germanan, la anglan. Iliaj aldonoj estos tradukotaj.
Aktivuloj el la internacia partio EDE (Europo Demokratio Esperanto) raportos pri siaj laboroj
Se Vi pretas prelegi aux raporti pri esperanto-politika temo bonvolu mendi vian emon.
Adreso: H-8226 Alsóőrs , Honvéd u. 20
Mobiltelefono, el eksterlando: 0036-203163619, el Hungario : 06-203163619 (nur en la tempo de la renkontigho)
Pliaj informoj antaue: Rete: eumacko@aol.com Telefone: 00 49 89 280788
Loghloko en la kuvenejdomo por ghis 20 personoj en 4litaj chambroj.
Sen partoprenkotizo !
Por la membroj de EDE la tranoktado kaj matenmangho esta senkosta!
Por aliaj partoprenantoj: Tranoktado en 4litaj chambroj 14.- Euroj / nokto.
Matenmangho 5.- Euroj /mateno.
Se iu volas pli „lukse“ loghi, eblas ankau en la najbaraj domoj por relative malmultekoste.
Programskeleto:
Vendredo 24. 06. 2016
Alveno de partoprenantoj kiuj tranoktas en la domo
16.00 – 22.00 Akcepto
19.00 – 21.00 Interkona vespero kaj vespermangxo
Sabato 25. 06. 2016
08.00 – 08.30 Matenmangxo en la domo
09.00 – 09.15 Malfermo, Salutoj
09.15 – 12.00 Prelegetoj (20min.) de diversaj partoprenantoj kaj poste diskutoj.
Temo: Postfari la ekzemplon de la Pola EDE: Kiel atingi ke Esperanto estu
enskribita en diversaj landoj kiel „nemateria kulturheredajho“
12.30 – 14.00 Tagmangxo en la apuda restoracio.
14.15 – 15.00 La aktuala situacio de EDE en diversaj EU landoj.
15.15 – 17.00 Kiel devis EDE agi por atingi internacie, t.e. federalnivele pli da sukceson?
17.00 – 17.30 Kafo aux teo pauzo
17.30 – 19.30 Proponoj por estonta strategio de esperanto politika movado.
20.00 – 21.00 Vespermangxo en iux restoracio en la proksimeco de Alsoörs.
Dimancxo 26. 06. 2016
08.00 – 08.30 Matenmangxo en la domo
09.00 – 12.00 Proponoj por kaj diskutoj pri komuna internacia politika kunlaboro.
12.30 – 14.00 Adiauxa tagmangxo en la apuda restoracio
----------------------------------------------------------------------------
EDE II. negyedévi programja
2016. április 23. /szombat/ 11.00 – 15.00 óra között
- INFO asztal
Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér /METRO megállójánál, a Deák téri Evangélikus templommal szemben/
2016. április 28. /csütörtök/ 17.30 órától
Közgyűlés
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség
1091. Budapest, IX., Üllői út 95. I. emelet
2016. május 21. /szombat/ 11.00 – 15.00 között
- INFO asztal
Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér /METRO megállójánál, a Deák téri Evangélikus templommal szemben/
2016. május 26. /csütörtök/ 17.30 órától
Előadó: Stefan MacGill UEA elnökhelyettese
Téma: Li prezentos pri Nepalo kaj Indonezio (kaj malpligrade pri Singapuro)
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség
1091. Budapest, IX., Üllői út 95. I. emelet
2016. június 24 – 25 - 26.
EDE Nemzetközi konferencia
Helyszín: Alsóörs
----------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------
Beszámoló az EURÓPA – DEMOKRÁCIA –ESZPERANTÓ szervezet 2015. évi működéséről
A magyarországi EDE a 2015. éves jóváhagyott programot megvalósította.
Minden hónap 3. hetében előadásokat és programokat szerveztünk.
2015. január 15-énelnökségi ülést tartottunk és véglegesítettük az 2015 évi programunkat.
2015. február 12-én 17.00 órai kezdettel Találkozó az Veszprémi Eszperantó Klubbal
Helyszín: Dózsavárosi Könyvtár, 8200 Veszprém, Szent István utca 73.
Először dr. Hegyi István tartott érdekes előadást, eszperantó és magyar nyelven hallhattuk
„ Ellentmondásos történelmünk „ témájú történelmi áttekintést. Ezt követően Az EDE működéséről, tevékenységéről Ruzicska Andrea elnök tartott prezentációt, majd Wacha Balázs bemutatta az eddig elért eredményeket és szorgalmazta a két szervezet között együttműködést.
Kellemes hangulatú volt a találkozó. Pozitívan értékeljük, hogy megismerhettük egymást és a két szervezet között kapcsolat alakulhatott ki.
2015. március 20-én / péntek / 17.30 óra előadás
Előadó: Petik János EDE tag
Helyszín: Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye,
Helyszín: Budapest, IX. Üllői út 95. II.em.
Téma: Egységes népet az egységes Uniónak
Az előadás érdekes, lendületes, nyelvileg is vonzó és mintaszerű volt, és termékenynek mondható vitát vezetett be.
2015. április 09.-én /csütörtök/ 18.00 óra előadás
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség Üllői út 95- szám. alatti helyiségében
Előadó: Ertl István Hollandiában élő eszperantista
Téma: Az európai nyelvpolitika és az eszperantó.
„Europaj lingvaj politikoj”
Résztvevők száma: 20 fő
Külföldi meghívott részvevők is voltak: Lengyelországból 4 fő és Németországból 2 fő
A téma rendkívül érdekes volt, sok kérdés felvetődött az előadás kapcsán, sok informatív és értékes hozzászólással.
2015. május 16.-án /szombat/” INFO sátor” program
Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér
Eső miatt elmaradt.
2015. június 26-27-28. /péntek – szombat - vasárnap/ 3 napos nemzetközi találkozót tartottunk Alsóörsön.
A találkozón 2 nemzet részéről volt képviselet Németország és Magyarország.
A konferencián meghívott előadó voltak:
Stefan Mac Gill az Eszperantó Világszövetség alelnöke és
Matykó Jenő a z EDE Federáció alelnöke, a Németországi és Magyarországi EDE tagja;
A konferencia további résztvevői:
Stefan Konrad Gammelspacher(Germanio) Német EDE Elnöke
Reiner Kurz a Német Eszperantista Szövetség volt Elnöke
Ruzicska Andrea Magyarországi EDE elnöke;
Heé Veronika EDE tag
Wacha Balázs Magyarországi EDE tagja;
Golden Éva meghívott vendég, a Veszprémi Eszperantó Klub vezetője
Bernárd Lászlóné a Veszprémi Eszperantó Klub és EDE tag
Jareb Ottmar meghívott vendég
Ez évben Lengyel EDE részéről nem tudtak részt venni a konferencián, de az Kazimier Krzyzak, a Lengyel EDE részéről az alábbi levelet írta:
„Mi treege bedauras, ke mi ne povas partopreni, kiel dum pasintaj jaroj la kunvenojn en tradicia renkontigho en Alsooers che Balatono, sed mi varme petas Vin, ke partoprenantoj de la kunveno, pridiskutu tre gravan eventon de la lasta jaro, ke Pola Ministro pri kulturo kaj Nacia heredajho, enskribis la Esperantan lingvon sur la landan liston de la Pola nemateria kulturheredajho.“
Sajnálom hogy a hagyományos Alsóörsi Nemzetközi Konferencián nem tudok részt venni, de kérem, hogy a találkozón vitassák meg az elmúlt év fontos eseményét, a Lengyel Kulturális és a Nemzeti Örökség Minisztérium részéről aláírásra és elfogadásra került, hogy az eszperantó nyelv nemzeti kulturális örökségek listáján szerepeljen.
2015. július 24-augusztus 1. 100. Nemzetközi Jubileumi Eszperantó Világ Konferencia
Helyszín: Lille/Franciaország/
A konferenciának 2698 fő részvevője volt, jelen voltak 82 ország képviselői.
A tudományos, kulturális, turisztikai programokat tartalmazó rendezvény szekció ülésein 2 alkalommal lehetőség volt a Francia, Német, Lengyel és most Magyar EDE közös bemutatkozására. Az előadásokon a francia, német. lengyel, magyar eszperantistákon kívül spanyol, japán és angol érdeklődő eszperantisták is részt vettek.
A konferencián 2 fő részvételét saját és egyéb forrásból biztosítottuk.
2015. augusztus 30-31. AIS / Akademio Internacia de la Sciencoj/ Konferencia
Helyszín: Rimini /Olaszország/
A hagyományosan megrendezésre kerülő konferencián Matykó Jenő tartott előadást nyelvi kérdésekről.
Magyarországról 2 fő utazási költségeihez biztosítottunk fedezetet a VII. kerületi Önkormányzattól kapott támogatás terhére.
2015. szeptember 12./szombat / INFO sátor Bp. V.kerület Deák tér.
Mint már többször is tapasztaltuk, hogy a Deák tér magában nemzetközi környezetet biztosít.
5 fő önkéntes eszperantista jelentkezett a programra, akik szorgalmazzák az európai nyelvprobléma demokratikus módon történő megoldását. (nem az angol ellen, hanem az angolt, nemzetközileg demokratikusan kiegészíteni szeretnék)
2015. október 03. /szombat/10.00 - 19.00 óra között INFO sátor
Helyszín:a VII. kerületi Klauzál tér
Részvettünk a helyi civil szervezetek számára bemutatkozási lehetőséget biztosító ún.civil börzén.
Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége 3x3 nm-es sátrat biztosított, ahol a többi VII. kerületi civil szervezettel együtt az Európa – Demokrácia - Eszperantó civil szervezet is bemutatkozott, kiadványainkkal, szórólapokkal megjelentünk, tagtoborzásra és népszerűsítésére is alkalmunk adódott.
Az utcai tájékoztatót az Európa - Demokrácia - Eszperantó magyarországi civil szervezet évek óta, rendszeresen szervez. Ernyőszervezetünk az Európa - Demokrácia - Eszperantó nevű európai, n e m z e t k ö z i föderáció, a magyarországi szervezet társszervezetivel együtt 1) az Európai Unión belüli valóban nemzetközi demokrácia 2) a szolidaritás 3) és a nyelvi demokrácia mellett érvel.
A komolyan vett nyelvi demokrácia tartalmazza az eszperantó alkalmazásának komolyan vett (deklarált) jogi elismerését az Európai Unió nyelvei körében. A magyar EDE nem követeli az eszperantónak az Európai Unióban központi közigazgatási nyelvként való használatát, hiszen a nyelvi kérdések d e m o k r a t i k u s kezelése mellett áll, és minden kérdésben széleskörű tájékoztatáson és vitán alapuló demokratikus döntéseket tart csak célszerűnek és méltónak.
2015. november 20. . /szerda /17.30 órától
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95./
Előadás: Matykó Jenő az EDE Federáció alelnöke
Téma: „A Interefiko de demokratioj kaj ilia minaco.
Aktuala politika problemo de migrado”
A demokráciák kölcsönhatása és veszélybe kerülése
A migráció aktuális politikai problémái.
2015. december 17. 18.00 órától Az éves munka értékelése
Helyszín: EDE Marek József u. 31.
Stratégia céljaink relációban vannak az eddigi Francia, Német, Lengyel és most Magyar EDE (Európa – Demokrácia - Eszperantó) szervezetek céljaival, nemzetközileg.
Ebben a négy országban az EDE jogilag bejegyzett társadalmi szervezet fő célja, a nemzetközi demokratikus megértés, melyhez egy nemzetközileg semleges nyelv szükséges.
A 2015. év folyamán több alkalommal részt vettünk a partner szervezetek rendezvényein:
Magyar Eszperantó Szövetség, Fajszi Kör, Belvárosi Eszperantó Klub, a megyékben működő eszperantó Klubok.
Hazai viszonylatban célkitűzésünk tájékoztatás a nyelvi demokráciáról, a nyelvi és kulturális jogokról, az EDE taglétszámának növelése, a partner szervezetekkel a kommunikáció javítása és az együttműködés erősítése.
---------------------------------------------------------------------------------
Az Európa – Demokrácia - Eszperantó elnöksége tisztelettel meghívja a soron következő előadásra és közgyűlésre az EDE tagokat és
Mai: 34
Tegnapi: 53
Heti: 34
Havi: 1 120
Össz.: 103 066
Európa-Demokrácia-Eszperantó - © 2008 - 2017 - ede-hu.hupont.hu