Európa-Demokrácia-Eszperantó
Mert nincs európai demokrácia nyelvi demokrácia nélkül.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Lingopoligikaj starpunktoj en Eŭropa Unio, nun
Nu, ne nur nun, jam pli frue komenciĝis la interagado de prilingvaj (politikaj) opinioj.
Ertl detale prezentis, kiel, je kiuj juraj cirkonstancoj kaj en kiu tempo aperadis la lingvoj de la estonta Eŭropa Unio. Li emfazis, ke komence la uzotajn lingvojn determinis ne akceptitaj principoj, sed reglamento: simple oni vicigis, kiujn lingvojn oni povas kaj povos uzi. Li sekvis laŭtempe la plimultiĝadon de la lingvoj. Li klarigis, kiel paralele kun la plimutiĝado iom post iom aperis la principo, ke nacia lingvo de ĉiu nacia ŝtato apartenu al la oficiala lingvaro. Li prezentis la prpoprciojn de la konsiderado de „kostoj” kaj „politika ekvilibro inter la landoj” de la disvolviĝanta Eŭropa Unio. Li prezentis la komplikan situacion, kiun kreis la el-unuiĝo de Britio – „br-eksiĝo”, „breksiĝo”, la novajn diskutojn pri la Angla lingvo. Li parolis pri la malfacilaĵoj kaj kostoj de enkonduko de nova lingvo – speciale, se la oficiala uzo de tiu lingvo ne havas tradicion. Tio koncernas ankaŭ Esperanton. Aliflanke ne nur esperantistoj, sed ĉiu komprenas, ke kostoj de enkonduko de lingvo signifas ne nur salajradoj deinterpretistoj, sed ankaŭ organizadon de novtipaj trejnadoj, instruado presato ktp. Esperanto - la Esperanto-societo – ne estas sufiĉe preparita por la enkonduko, sed se oni decidus favore al Esperanto, oni povus fari relative facile la kompletigajn organizadon, trejnadon, dokument-eldonadon ktp. Oni demandis pri suksbrkibo-kampanjoj favore al Esperanto. Ertl opiniis, ke similaj kampanjoj (ne nur tiiu por apliko de esperanto) kutime ne sukcesas trudi decidon aŭ pritraktadon tuajn de afero, tamen ili havas informan-reklaman valoron.
Kiel kutime, aperis ankau elementoj pri la ĝenerala politiko de Eŭropa Unio, opinioj kontraŭ kaj por akceptemo pri helpado al rifuĝintoj.
Aŭskultis la prelegon de István ERTL:
PAPP: D-ro Lehel György Papp, [djördj ’Georgo’]
KAbók: István KABÓK Iŝtva:n, ’Stefano’)
Bujdosó: Ivano BUJDOSÓ [bujdoŝo:]
SZABOLCS: István SZABOLCS [sabolĉ, iŝtva:n ’Stefano’]
GARAMI: Péter Garami [pe:ter ’Petro’]
PATAKI: Zsófia Pataki [ĵofia ’Sifio)
VÁRADI: Tünde Váradi [varadi]
KEMÉNY: Imre Kemény [keme:mj, imre ’Emeriko’]
BESENYEI: Anna Besenyei [beŝenjei
SZILVÁSI László [silva:ŝi, la:slo:]
WACHA, Balázs, alie Blazio VAHA [vaha bala:ĵ]
István ,ERTL [iŝtva:n, ’Stefano’]
La prelego kaj la diskuto estis viglaj, la etoso agrabla. Parto de la societo poste amikumis en restoracio.
Estimataj Esperantaj Amikoj!
La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la tre interesa kaj aktuala prelego okozonta
la 23 an de majo 2018 a /merkredon/ je la 17.30 horo
Prelegos: ERTL István
Temos pri:
"Kelkaj lingvopolitikaj aspektoj en la nuntempa Europa Unio"
Loko: cxe Kultura Esperanto Asocio
adreso:1091. Budapest, IX. avenuo Üllői, n-ro 95. etagxo 1a.
La lingvo de la prelego estos esperanto.
Ni varme bonvenigas vin, ni atendas vian partoprenon
Estraro de EDE
Bonvolu reagi cxu vi povas veni
Tisztelt Eszperantista Barátaink!
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2018. május 23-án szerdán 17.30 órai kezdetű, Ertl István előadására.
Téma:
"Nyelvpolitikai nézetek jelenleg az Európai Unióban"
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.
Az előadás eszperantó nyelven történik.
Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!
EDE elnöksége
Kérjük szíveskedjél visszajelezni részvételedet!
--------------------------------------------------------------------------------------------
MEGHÍVÓ
az EDE 2018. évi közgyűlésére
Az Európa – Demokrácia - Eszperantó elnöksége tisztelettel meghív a soron következő közgyűlésére.
Időpont: 2018. március 29. /csütörtök /16.30 órától
Helyszín: Magyar Eszperantó Szövetség Székhelye
OKISZ Irodaház- Baross terem
cím:1146. Budapest, XIV. Thököly út 58/60. (Domonkos templom mellett)
Megközelíthető a 5-ös, 7-es, 110-es és 112-es autóbusszal leszállás a Cházár András utcánál
A Közgyűlés napirendje:
- Beszámoló a 2017. évről
- Pénzügyi beszámoló,
- Tisztségviselők megválasztása
- 2018. évi tervek elfogadása
- Egyebek
Amennyiben a kitűzött időpontban a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 50%-a jelenik meg, úgy az ismételt közgyűlés időpontja 18.45 órára kerül összehívásra változatlan napirendi pontokkal, amely a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.
A tagsági díjat, 2000.- Ft azaz kétezer Ft a közgyűlés napjáig lehet befizetni átutalással a 65100149-11347077 a Pátria Takarékszövetkezetnél vezetett számlaszámra vagy a helyszínen.
Légy szíves a részvételi szándékodat visszaigazolni.
Köszönettel:
EDE nevében
Ruzicska Andrea
INVITO
por jarkunveno de EDE en 2018.
La Estraro de EDE respektoplene invitas vin al la sekvanta jarkunveno de EDE.
Tempo: jxaude 29-a de marto en 2018 je 16.30 horo
Loko: la OKISZ-Oficeja domo, teretagxe Baross salono,
strato Thököly n-ro 58-60 (bushaltejo: strato Cházár András (busoj n-ro 5, 7 kaj 110. 112.)
TAGORDO:
- jarraporto /2017./
- financaj raportoj de 2017
- elekto de nova estraro
- Planoj pro 2018. jaro
- Aliaj aferoj
Se je tiu tempo la necesa kvanto el la membraro ne estos aperinta, ni prokrastos kaj komencos la validan kunvenon kvaronhoro poste je la 16.45 horo
Salutas vin:
en nomo de EDE
Andrea Ruzicska
-------------------------------------------------------------------------------------------
RENKONTIGXO en ALSÓÖRS
Aktiva varbado por Esperanto kaj EDE en la eksteresperanta mondo.
Chu poliglotismo solvos la komprenproblemon de la mondo?
INVITO al renkontigho de poliglotaj inghenieroj en Alsooers che Balatono,
6-8 aprilo 2018 por atingi faktan pruvon de la nesuficheco la plurlingvismon.
Malgranda eksperimento montros la mankhavan komprenrezulton,
en societo 10 lingvoj parolantaj, kun personoj 3-6 lingvoj kapablaj.
T.e. ; ankorau necesos tradukado de parolaldonoj,
ke chiu partoprenanto, chion komprenus.
Kunvenas inghenieroj kun internacia sperto, laborante en diversaj landoj de la mondo, kiel ekz. en: Svedio, Nigerio, Izraelo, Germanio, Sudafriko, USono, Rusio, Sovjetunio, Serbio, Kroatio, Jugoslavio kaj Hungario.
Chiu partoprenanto faras prelegeton, 20 min kun aldonaj 10 min. demandoj. Komence 5 min. bibliografietinformo kaj 15 min. pri la propra internacia sperto, apud la faklaboroj.
Programskeleto:
Vendredo 06. 04. 2018
Alveno de partoprenantoj kiuj tranoktas en la domo
16.00 – 22.00 Akcepto
19.00 – 21.00 Interkona vespero kaj vespermangho
Sabato 07. 04. 2018
08.00 – 08.30 Matenmangho en la domo
09.00 – 09.15 Malferma saluto
09.15 – 12.00 Prelegetoj (20min.) de diversaj partoprenantoj kaj poste (10 min.) diskutoj.
12.30 – 14.00 Tagmangho en la apuda restoracio.
14.30 – 16.30 Ghenerala pridiskuto la spertojn de la raportantoj.
17.00 – 17.30 Kafo au teo pauzo
17.30 – 19.30 Solvopropono de la komprenighproblemo en la EU de la EDE.
20.00 – 21.00 Vespermangho en iu restoracio en la proksimeco de Alsooers.
Dimancho 08. 04. 2018
08.00 – 08.30 Matenmangho en la domo
09.00 – 12.00 Promenado al monteto, super-chirkaurigardi Balatonon.
12.30 – 14.00 Adiaua tagmangho en la apuda restoracio.
Informo rete pri EDE: http://www.e-d-e.org/
Pliaj informoj pri la kunveno: eumacko@aol.com ,Tel. 0049 1525 4686475
Adreso de la kunveno: H-8226 Alsóörs , Honvéd u. 20
http://www.1hungary.com/map/alsoors
-------------------------------------------------------------------------------------
P R E L E G O
Karaj Esperantistaj Amikoj kaj EDE-membroj!
Ni anstataŭigos nun la aktualan prelegon de Dr Gábor Márkus. Okazante
je la 01. de februaro 2018. /jxauxdo/ je la 17.30 horo,
kun organizante de Albertfalva Esperanto-Klubo kaj EDE.hu, kiuj atendas interesatajn kaj EDE-membrojn.
La temo estas senŝanĝa: „ La migrado de la homoj kaj la eŭropa dilemo”
La ĉefaj kaŭzoj de migrado al Eŭropo, kiuj estos la atendataj konsekvencoj de ĉi tiu
migrado kaj kiel fari migradajn procezojn pli humanajn, pli taŭgajn
al la moralaj postuloj de solidareco ol la nuna maniero de administri rifuĝajn aferojn.
Loko: Loko de Albertfalva Eszperanta Klubo
Alproksimiĝo: 1116 Gyékényes strato 45. (angulo de Gyékényes kaj Vegyész stratoj)
atingebla per tramo , 41, 47, per buso: 213, 214, 114 kaj
eĉ buso 7 haltas ĉe la angulo de Fonyód strato estas ankaŭ 5 minutoj for.
En la evento, ankaŭ estos eble aĉeti la plej novajn volumojn de la libro-serio
"ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" ĉe rabatita, preskosta prezo.
Bonvolu respondi ĉar la kapacito, de ejo estas difinita!
Dankon:
Prezidanteco de EDE
Tisztelt Eszperantista Barátaink és EDE tagok!
Dr Márkus Gábor elmaradt előadását most pótoljuk.
2018. február 1-én 17.30 órai kezdettel tartja Albertfalván
az Albertfalvai Eszperantó Klub és EDE közös megegyezése alapján, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket és az EDE tagokat is!
A téma változatlan: "A népvándorlás és az európai dilemma"
Európába irányuló migráció legfőbb okai, mik lesznek ennek a migrációnak a várható következményei és hogy hogyan lehetne a migrációval összefüggő folyamatokat még emberségesebbé tenni, ami jobban megfelelne a szolidaritás morális követelményeinek, mint a menekültkérdés kezelésének a jelenleg alkalmazott módja.
Helyszín: Albertfalvai Eszperantó Klub helyszíne
Cím: 1116, Gyékényes utca 45. (Gyékényesés Vegyész utca sarok)
Megközelítés: 41, 47-es villamossal;
7, 213, 214, 114-es autóbusszal, sőt a 7-es busz megállója a Fonyód utca sarkán, szintén 5 percre van.
A rendezvényen lehetőség lesz az "ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" című könyv-sorozat legújabb köteteinek kedvezményes, önköltségi áron történő megvásárlására is.
Kérjük a visszajelzést, mert a rendelkezésünkre adott helyiség kapacitása meghatározott!
Köszönettel:
EDE Elnökség
----------------------------------------------------------------------------------
Navracsics Tibor veszéprémi előadása kapcsán
(NavracsicsTibor veszprémi előadásában hangsúlyozta, hogy az európaiidentitásnak nincs köze olyan dolgokhoz, mint az eszperantó, hanem szoros kapcsolatban van a részeinek identitásával, a városi, regionális, az országokhoz kötődő identitásokkal.)
---------------------------------------------------------------------------
Az európai identitás, azokban, akik é r z i k, tágabb, mint az Európai Unió. Ezenkívül: spontán dolog. Az Európai Uniónak jó törvények és a tagországok közötti jó együttműködés, főképpen pedig a polgárok j o g t u d a t o s s á g a kell inkább, mint megtervezett és deklarált identitás. Igaz, és ezt határozottan elfogadom én is, hogy az európai identitásnak (ha volt; ha van; amennyire van, ahol van, akikben van, ott akkor, azokban) n e m k e l l más identitásokat lerombolnia. Szerencsénkre, a XIX. és a XX. században az akkor is létezett Európa ezeket nem rombolta le. Sőt: kénytelen-kelletlen hagyta őket különböző mértékekben megerősödni. Mindannyian tudjuk, hogy az úgy. ahogy meglévő európai identitás, (mely nem á l l a m h o z kötő lojalitás) egyáltalán nem új. Európai identitásukat (természetesen) a többnél többen, talán sokan már az Európai Unió létrejöttét jóval megelőzően érezték, ez az identitás - amennyire megvolt és megvan - nem valamilyen új kommunikációs és nevelési stratégia eredménye,. bár ezeknek a dolgoknak is lehet szerepük. József Attila szerint Thomas Mann "fehérek közt" (egy) európai volt, bár akkor még - ha hiszünk a költőnek - kevés volt az (igazi) európai. De mégis, elmondható. hogy igenis: voltak európaiak, tudatos európaik, öntudatos európaiak is. - Az eszperantót sokan mellékesen tanulták vagy tanulják, ezek identitásának az eszperantó nem figyelemre méltó eleme, nem lényegi összetevője -:mint ahogy a német nyelvet tanuló magyaroknak a német identitásáról sem beszélhetünk, bár identitásuk része az, hogy tudják, ha tudják és szeretik a német nyelvet és a német kultúrát. Míg sok alkalmi tanuló esetében nem, más személyek esetében az eszperantóhoz való érzelmi kötődésről is beszélhetünk.Szóval: Ilyen is van, olyan is van. - Az eszperantót 1887 óta, amikor létrejött, nagyobb mértékben pedig 1905-1907 után, amikor megszilárdult, sokan valóban kulturális elköteleződéssel tanulták Magyarországon is. a XIX-XX. század fordulója óta. Az eszperantó eredeti és fordított irodalomban néhány magyar a legnagyobbak közé tartozik. - Az eszperantó E u r ó p á b a n jött létre, az európai - nem éppen ideális - XIX. századi mindenféle kölcsönös acsarkodások közepette. Így az eszperantó a sokszínűségére méltán büszke (s azt sokszor elnyomni próbáló cselekedeteit méltán szégyenlő) Európa egyik színe. - Míg számos európai nyelv oktatását az Európai Uniói országai támogatják - gondoljunk arra, hány tanár oktatja "sátuszban" anyanyelvünket, a magyart, az idegen nyelveket, az angolt, a németet, a franciát (?), a szlovákot (?), az oroszt(?), , a spanyolt (?), a lengyelt (?), a portugált (?) stb., az eszperantót államilag biztosított iskolai státuszban talán egy ember sem tanítja. Mellesleg számos kis nyelv oktatását is mérsékelten támogatja az Európa sokszínűségérére büszke Európai állam, melynek sikerességét magam is nagyon kívánom. - Ezek után engem megmosolyogtatott az, hogy Navracsics Tibor mintha az európai identitás veszélyeztetőjét - veszélyes hatalmat - látna az eszperantóban. De talán nem úgy gondolta, amit mondott, mint ahogy én értettem. - Bár az eszperantó időnként megjelent és megjelenik a kultúrházakban, a szabadidő színterein, az eszperantónak a közoktatásban sohasem volt szilárd helye, ennek biztosítását soha semelyik rendszer (államrendszer vagy oktatási rendszer) nem érezte kötelességének. Hogy az eszperantó Európában és Magyarországon mégsem halt ki, az jelentős részben az eszperantót kedvelő személyek önkéntes munkájának az eredménye. Nem c s u p á ;, mert hiszen szerepe van annak is, hogy Magyarországon s z a b a d eszperantót tanulni és az eszperantóval foglalkozni, vagy akár az eszperantó kulturális életben részt venni. S z a b a d! Szabad a jó nemzetközi kommunikációért nekik is tenni valamit. Úgy, ahogy ők gondolják. Mindez azoknak, akik kedvelik az eszperantót, örömet, némi biztonságérzetet és reményt ad: valóban egyszerre tekinthetik idnetitásuk egy-egy részének az olasz zenéhez, az angol drámairodalomhoz, egyházukhoz, sportközösségükhöz és a (jelentős részben európai) eszperantó közösségekhez való tartozásukat.
-----------------------------------------------------------------------
Wacha Balázs
"A népvándorlás és az európai dilemma"
Márkus Gábor tervezett és elmaradt "A népvándorlás és az európai dilemma" c. előadása kapcsolódott volna az Európa - Demokrácia - Eszperantó szervezet három alapelve közül az egyikhez, nevezetesen a szolidaritás elvéhez. Számomra, mint az EDE egyik tagja számára világos (de persze egyáltalán nem kizárólag EDE-tagok számára világos), hogy a háborúból menekülők szoildaritást érdemelnek. és hogy a válságövezetekben élők nyomora a világ nyomora és szégyene is. Hol kell segíteni? Hogy lehet a háborús helyszíneken, a nyomorúságos helyeken, a bajok fészkében segíteni? Jó a kérdés, jó a szándék. Hogy lehet azoknak segíteni, akik itt vannak - ez is jó kérdés, ez is a jó szándékot tükrözi. Nyilván m i n d e n ü t t segíteni kell azoknak, akik szolidaritásra szorulnak.
A témáról szerdán sokat beszélgettünk. Előkerültek szigorúan gazdaságpolitikai megfontolások: a menekültekre fordított összegek mennyiben a munkahely-teremtés költségei is, vagy azokhoz kapcsolódnak. De szó volt arról is, hogy a magyarországi EDE ösztönzi tagjait az Afrikai Kansasha Kongó területén Goma városában működő iskola (kisebb mértékű) anyagi támogatására. Goma és környéke hadiárváinak Augustin Kakozwa eszperantót is tanít. Ruzicska Andrea beszélt erről, és szavait a társaság (kb húsz fő?), úgy láttam, megértéssel fogadta. Mindamellett nem tudok róla, hogy a helyszínen valaki felajánlást tett volna, márpedig az elvi egyetértés itt nem elég.
Sajnáltam, hogy néhányan, köztük idősebb személyek is, akik kifejezetten Márkus Gábort meghallgatni jöttek, korábban elmentek, és bizonyos értelemben hiába fáradtak. Megesik az ilyesmi. Az a néhány kilométer talán nem is olyan sok, ha egyébként sportoló idős emberekről van szó..
Az eszperantó kis közössége szeretne hozzájárulni a világ nagy konfliktusainak megoldásához, a fájdalmak enyhítéséhez. De a saját kisebb konfliktusait is nehezen tudja megoldani. Még jó, hogy ezek a konfliktusok azért nem olyan nagyok.
Mi pensas, ke neniu el ni, kiel individuo,, povas fari tre multe. Sed ĉiu el ni scias, ke tridek homoj eĉ senpene kapablas helpi al u n u homo, se la bezono estas granda. Ĉu la tuta hungara esperantista komunumo kapablas helpi al unu, du aŭ tri personoj? eble eĉ tio estus rimarkinda.
Salutas ĉiun el vi
Blazio
Estimataj Esperantaj Amikoj!
La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa kaj aktuala prelego.
Je la 29-a de novembro 2017. /merkredo/ je la 17.00 horo
Preleganto: Dr. Márkus Gábor
Temo: : „ La migrado de la homoj kaj la eŭropa dilemo”
La ĉefaj kaŭzoj de migrado al Eŭropo, kiuj estas la atendataj konsekvencoj de ĉi tiu
migrado kaj kiel fari migradajn procezojn pli humanajn, pli taŭgajn
al la moralaj postuloj de solidareco ol la nuna maniero de administri rifuĝajn aferojn.
Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio
adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I. etagxo
La prelego estos esperante.
En la evento, ankaŭ estos eble aĉeti la plej novajn volumojn de la libro-serio ""ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" ĉe rabatita, kosteca prezo.
Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon
Estraro de EDE
Bonvolu reagi cxu vi povas veni !
Tisztelt Eszperantista Barátaink!
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. november 29-én szerdán 17.00 órai kezdetű, Dr Márkus Gábor előadására.
Téma: "A népvándorlás és az európai dilemma"
Európába irányuló migráció legfőbb okai, mik lesznek ennek a migrációnak a várható következményei és hogy hogyan lehetne a migrációval összefüggő folyamatokat még emberségesebbé tenni, ami jobban megfelelne a szolidaritás morális követelményeinek, mint a menekültkérdés kezelésének a jelenleg alkalmazott módja.
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.
Az előadás eszperantó nyelven történik.A programot a honlapunkon (www.eszperanto.hu/ede) is megjelentetjük, ezúttal személyesen is értesítünk az érdekesnek ígérkező előadásról.
A rendezvényen lehetőség lesz az "ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" című könyv sorozat legújabb köteteinek kedvezményes, önköltségi áron történő megvásárlására is.
Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!
EDE elnöksége
Kérjük szíveskedjél visszajelezni részvételedet!
Wacha Balázs
Estimataj Esperantaj Amikoj!
La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa prelego.
Je la 25-a de oktobro 2017. /merkredo/ je la 17.30 horo
Preleganto: Benczik Vilmos
Temo: : Esperanta litereratura vivo en Hungarujo ekde la 1960aj jaroj - spirita medio, literaturista metiejo, organizaj sukcesoj en (surprize) granda merkato
Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio
adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I. etagxo
La prelego estos esperante.
Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon
Estraro de EDE
Bonvolu reagi cxu vi povas veni.
Tisztelt Eszperantista Barátaink!
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. október 25-én szerdán 17.30 órai kezdetű, Benczik Vilmos előadására.
Téma: Az eszperantó irodalom szervezése Magyarországon 1960-tól, lehetőségeinek bővítése,
a Hungara Vivo szerkesztőségének munkája, - a könyv- és lapterjesztés lehetőségei, rizikói és megoldásai
az 1960 után, a MESZ-ben és a MESZ körül kialakuló eszperantó irodalmi élet (lehetőségei, eredményei, nehézségei) -
Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.
Az előadás eszperantó nyelven történik.A programot a honlapunkon (www.eszperanto.hu/ede) is megjelentetjük, ezúttal személyesen is értesítünk az érdekesnek ígérkező előadásról.
Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!
EDE elnöksége
Kérjük szíveskedjél visszajelezni részvételedet!
Eŭgeno Mackó:
Okazis en Alsooers je la 25-27a augusto 2017, de EDE-hu organizita seminario, pri la ebla provo, filozofie fundi esperanton rilate al politika influo.
La kunvenon partoprenis 12 personoj kun anoj de 6 landoj: Brazilio, Francio, Germanio, Anglio, Serbio, Hungario. La personoj estis: Vitoria Travatos, Tierry Salomon, Bruno Salomon, Fritz Hilpert, Zsofia Korodi, Stefan Mac Gill, Eugen Macko, Pálma Csiszár, Balázs Wacha, Veronika Hée, Andrea Ruzicska.
Ghenerala titolo: Superpasho la klasikon rilate al esperanto.
Pli detale: Superpasho la europan idealismon pere de la nova dialogika pensado kaj la rilato al arte farita lingvo esperanto.
La sperto en seminario montris, ke malfacilas kompreni tiun sinten kaj- pensmanieron, tamen ke tiuj fakte jam kelkmil jaroj ankau apud la devigaj alkutimighoj ekzistis.
Sed la aktualan necesecon de la dialogika pensmaniero urghas ankau la chiutaga internacia politiko, kiam ne plu eblas pri klasik-dialektika metodo konvinki la alian kontrauulon (ekz. el Usono kaj el Nordkoreio, Trump kaj Kim Jong-un).
Tiusence esperanto estas konkreta ekshajno de dialogika pensado en la parolado kaj samtempe la superpasho de la klasiko, de kiu eblas multe lerni en la spirito de kuneco, malferme al pluevoluo.
Plej grandan malfacilajhon por kompreni la superpashon de la klasiko kaj la necesecon de la dialogiko havas personoj dungitaj sur klasik-naciaj universitatoj kaj ankau sciencistoj che institucioj pagitaj de shtatoj. Tio estas komprenebla. Sed la scienco kaj la libera ekkono ne povas dependi de la enshlositeco, de klasikaj rigardmetodoj.
Por montri la diferencon inter la klasika kaj nova pensado, konvenis la rimarkoj de du partoprenintoj, de klasik-naciaj universitatgeprofesoroj.
Balázs avizis al subjekt-objekta rilato en la scienco, ke la scienco objektive ne faras ion ajn, sed la sciencista subjekto. Jes tiu disigo de la realecon multe helpis por la evoluo de la scienco, sed fine estis ekkonata, ke la rilato tamen ne okazis tiel kiel origine komprenata. El la kerno ne ekestis per deviga salto la rikolto, sed devas la tempo esti lasita. Nia tempo jam spertis, ke la naturo ne estas perforte regebla sed devas esti pflegata kaj protektata. Estis reale ekkonata la kuneco, de unu-de-ali-dependeco de subjekt-objekto (post la supozata dialektike kontrauajha rilato).
Tipe klasika estis la kompreno de la dialektiko de Veronika. Tezo-antitezo-sintezo kaj elsaltas la evoluo. Tiel estis instruata la la dialektiko, kiel ununura metodo de la ekkono de la sociaj rilatoj kaj pri Engels ankau la naturo, en iamaj socialismaj landoj. Necesis ankorau al tiu idealisma kompreno la historia sperto kiu montris la limojn de la uzebleco. Por Rosenzweig estis la dialektiko nur infanludo. Jes, por la grekoj estis ankau nur konvinkludo. Hegel faris poste de ghi mordseriozan aferon.
Raporto de Eugeno Macko, gvidanto de la seminario
En Ipernity eblas tralegi la 12 diskutpunktoj de la seminario: http://www.ipernity.com/blog/32767/4675514 http://www.ipernity.com/blog/32767/4675696Esperanto-filozofia SEMINARIO, en Alsooers che Balatono/H, 2017.08. 25-27.
Resumeto de la seminario:
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felhívás a pártokképviselőihez
Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett, de a gyakorlatban alig történik még valami, hogy ez a nyelvi és kulturális sokszínűség fennmaradjon.
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó nevű civil szervezet, mint a neve is mutatja [vessző] az európai demokrácia elmélyítésére törekszik, és úgy véli, ennek kiemelten fontos tényezője az összes európai nyelv egyenjogúsága.
Ezért EDE olyan politikai erőket keres, amelyek egyetértenek az alábbi problémák fontosságával és megoldásukban hatékonyan részt kívánnakvenni, [Itt vége lehetne egy mondatnak.] ezért fordul a Magyar partok képviselőihez az alábbi kérdésekkel:
Balázs:
Ez nekem tetszik, világos.
Ĉi tio estas bone formulita.
1. Jelenlegaz EU-ban csak az ún. államnyelvek hivatalosak.
Fontosnak tartaná-e az Ön pártja,
a. hogy az Európai Unió minden (államisággal nem rendelkező) nemzete, nemzetisége és etnikuma nyelvi szempontból is azonos jogokkal rendelkezzen.
Igen Nem Részben
Egyéb hozzáfűzés:
Balázs:
Jó, de kiegészíteném ezzel:
és minden nyelvi közösséget megillessenek a közösség megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei
Magyarázat:
A mai eszperantósokat létező másodlagos nyelvközösségnek tartom (vö, a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatával), de nem tartom nemzetiségnek. Mindamellett az eszperantó fenntartásának a feltételeit is garantálni kellene, ezt várhatjuk el.
b. hogy a különböző nemzetek (nemzetiségek, etnikumok) közötti kommunikációban legyen egyetlen közös, minden állampolgár által többé-kevésbé beszélt nyelvre,
c.
d. (legyen) nyelvre? nyelve?
e.
f. ha a nemzetek kölcsönös megismerését és egymás iránti nyitottságát fontosnak tartjuk.
Az alsóörsi megbeszélések eredménye az volt, hogy nemzetközi módon kialakított aktív és demokratikus nyelvpolitika mellett állunk, amelyet demokratikus és nemzetközi vitában alakítsanak ki. Nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen demokratikus döntésnek elébe akarjunk menni. Az alsóörsi vitákon abban maradtunk, hogy az eszperantó szó szerepeljen, ahol lehet (az egyesület neve, reklámja legyen..), hogy el ne sikkadjon. Az EDE az eszperantó jogai mellett is szól, de mondja meg előre, hogy demokratikusan ki hogy fog dönteni. Ilyen k é r d é s lehet, de a válaszról az EDÉ-n belül sem volna álláspont vagy – pláne – egységes álláspont.
Igen Nem Részben
Egyébhozzáfűzés:
g. Elismeri-e az Ön pártja, hogy ez a közös nyelv azt a nemzetgazdasági, politikai és kulturális térenkivételezett helyzetbe hozza, amelyik nemzetnek ez az anyanyelve?
Igen Nem
“’ez a közös nyelv” – tehát: ha egy esetleges nemzeti nyelv a kizárólagos nemzetközi nyelv poziíiójába kerülne…
Egyéb hozzáfűzés:
Ha igen, elismeri-e, hogy ezen a téren valóban demokratikus megoldást csak egy mesterséges nyelv (leginkább az eszperantó) jelentene?Hajlandó volna-e egy ilyen nyelv általános elterjesztésének hatékonytá mogatója lenni?
Igen Nem
Ezt a kérdést nem javaslom. Én magam nem hiszem, hogy ez az egyetlen demokratikus megoldás, a demokratikus megoldásnak demokratikusan kell létrejönnie.
Talán termékeny ez a vita, várom a további hozzászólásokat, én is.
Egyébhozzáfűzés:
h. Hajlandóvolna-e az Ön pártja fenti problémáknak széleskörű nyilvánosságot biztosítani,megoldásukban aktív szereplőként közreműködni?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
2. Ha az európai demokráciát és a népek egyenjogúságának kiteljesülését fontosnak tartjuk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani kisebb európainyelvek és ezen belül is a szomszédos népek nyelveinek megismerésére.
a. Egyetért-e az Önpártjaezzel?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
b. Ha igen, hajlandó-e e nyelvekpropagálásábansegíteni, kiemeltszintűoktatásáértsíkraszállni?
Igen Nem
Egyébhozzáfűzés:
Demandoj al la Hungarlandaj politikaj partioj
Ĉu ripeti la demandojn al la bazaj unuoj de partioj, krome al
la bazaj lokaj unuoj de la ŝtata aŭtonomia regado? (2017)
1. Eŭropa Unio deklaras sin esti por la valoroj de multlingveco kaj multkultureco. Estus kongrue, se ĉiun el la etnaj (naciaj/majoritataj, minoritataj) lingvoj kaj ĉiun el la interetnaj lingvoj (pontolingvoj), uzatan en la respektivaj teritorioj oni agnoskus lingvo de Eŭropa Unio, kaj se do oni ebligus konserviĝon, evoluon kaj uzadon de ĉiu el tiuj lingvoj en la teritorio kaj en la institucioj de Eŭropa Unio; antaŭ ĉio en kompreniĝado inter la civitanoj kaj centraj institucioj de Eŭropa Unio.
Ekspliku, ni petas, vian starpunkton pri ĉi tiu temo!
Idea fono: Ĝis nun, neniu lingvo, kiu ne estas majoritata lingvo de iu
nacia ŝtato de Eŭropa Unio, estas egalrajta je majoritataj lingvoj de
naciaj ŝtatoj. Ĝis nun, la ĉelimaj minoritataj lingvoj esence ne estas
konsiderataj kiel transetnaj – peraj- lingvoj (kiel pontolingvoj), kvankam
ilia transetna rolo estas senduba. Ĝis la nuna tago esence oni ne
konsideris planlingvojn, ne konsideris oni ankaŭ Esperanton, ene de
tiu kategorio.
2. Kreskado de prestiĝo kaj lingvomerkata valoro de minoritataj
lingvoj, kiuj ja funkcias ankaŭ kiel pontolingvoj, estas unu el la kondiĉoj
de konservado de de multlingveco en Eŭropa Unio. Samtempe,
kvankam lingvolernado en Hungario kvante kreskas, aliflanke, instruado
de najbarlandaj lingvoj stagnas aŭ estas malvastiĝanta.
Bonvolu informi nin pri starpunkto de via partio koncerne instruadon
de malgrandaj Eŭropaj lingvoj!
Idea fono: Naciaj ŝtatoj, nuntempe, provas kontribui al
konservado de multlingveco ĉefe (nur) defendante sian propran
nacian, ŝtate majoritatan lingvon (la Hungaran, se temas pri
Hungaro; la Slovenan, se temas pri Slovenio; ktp.). samtempe,
efektive, kreskas la prestiĝo de la Angla lingvo. Ekzemple, resumoj
(“resumés” ,” abstracts”) fine de sciencaj verkoj, libroj, artikoloj aperas
en malgrandaj lingvoj pli kaj pli malofte, eĉ kiam la verko temas
ĝuste pri la medio de la koncernaj lingvo kaj kulturo.
Inrernaciaj, transnaciaj firmaoj transiras al uzado de la Angla lingvo eĉ
kiam la plimulto de la dungitoj kaj de la klientoj parolas la Germanan
aŭ la Francan (ktp.) lingvojn. Reciproka respekto de la parolantoj,
lernantoj, aplikantoj de malgrandaj lingvoj inter si, estas, same,
kondiĉo de multkultureco, kiel tia kondiĉo estas ankaŭ la respekto al siaj
propraj naciaj lingvo kaj kulturo. Ni menciu, ke la vorto ŝtatlingvo ne
havas ĝenerale validan difinon, la kvalifiko “statlingvo” en diversaj
tekstoj kaj rilate al diversaj lingvoj havas malsamajn sencojn. La
demandoj pri lingvaj rajtoj en diversaj, apartaj, landoj devus esti
bazitaj sur samaj, internacie validaj normoj. Dum ne estas klara jura
statuso eĉ de la majoritataj lingvoj, pritrakto (ofte: hazardeca) pritrakto
de lingva egalrajteco ne povas konduki al stabilaj rezultoj.
3. Baza rajto de ĉiu infano estas ekkoni la homan kulturon kaj la kulturon
de sia strikta komunumo - en siaj gepatraj lingvoj.
Kion via partio intencas fari por tio?
Fono: Kvankam, unuflanke, en la landoj de Eŭropa Unio, infanoj de majoritataj familioj, eĉ se diversmezure, tamen pli-malpli senmalhelpe, la supre priparolitajn rajtojn efektive havas kaj fruktuzas, alifalnke, se temas pri infanoj en minoritataj familioj, edukado en la gepatra lingvo ĝis nunestas kontentiga nek en Hungario, nek en aliaj landoj de Eŭropa Unio.
Tio koncernas ankaŭ Hungarajn minoritatojn de la landoj njajbaraj kun Hungario.
4. Uzate de ĝiaj konantoj, de regulaj aŭ okazaj aplikantoj, Esperanto, lanĉita de Lazar Markoviĉ Zamenhof en 1887, ekde la 1900 aj jaroj senĉese plenumas la rolon de interetna, tranasnacia lingvo ( rolon de: pontolingvo); aliflanke ĝi havas longan tradicion ankaŭ kiel lingvo de sekundara lingvokomunumo.
Lulilo de Esperanto estas Eŭropo. La lingvo kaj kulturo Esperantaj estas parto ankaŭ de la Eŭropa kulturo.
Kion via partio intencas fari, por ke la kondiĉoj de uzado de Esperanto kaj de la institucioj, bezonataj por tio, ekestu kaj firmiĝu?
Idea fono:
Por ke la konantoj kaj scipovantoj de iu aŭ alia lingvo povu ĝin uzadi plej adekvate, por ke la kulturo de la koncerna lingvo plu ekzistu kaj evoluu, oni bezonas instruadon de la koncerna lingvo, eldonadon de libroj en tiu lingvo, kunordigatan evouigadon de la biblioteka reto. Se temas ekzemple pri instruado de la lingvo Esperanto, ĝi ja havas de tempo al tempo kontentigajn komencaĵojn jen ĉe baza grado, jen en universitata nivelo, jen ĉe alia ŝtupo de la instusistemo, sed la diversaj niveloj ripete venas en descendan fazon aŭ eĉ fiaskas, se aliaj niveloj ilin ne povas konstante kompletigi. Pro manko de institucia fono aŭ pro ĝia ne kontentiga interna akordiĝo, uzantoj kaj kultivantoj de Esperanto devas sian laboron de tempo al tempo praktike rekomenci.
5. La internacia prijura kaj pripolitika komunikado estas lingve tro komplika,
sekve informado, informiĝado, interŝanĝado de ideoj ankaŭ en la nacilingvaj informoretoj estas malhelpataj. ofte mankas lingve klarsenca, klarstileformulita, facile komprenebla, nocie preciza informado kaj inform-klarigadoperanta la esencon.
Kion via partio deziras fari por ke
1) libereco de opini-esprimado kaj de la gazetaro estu stabile
2) la esencaj informoj atingu plejeble vastan rondon de la ŝtatanoj, en klarlingvaj, facile travideblaj kaj kompreneblaj, tamen variaj formoj. Kiel vi provos atingi, ke samopiniaj personoj diverslanke de (onidire jam sensignifaj) “kvazaŭlimoj” facile kaj senpere povu kontaktiĝi, por ke ili, sentante tian bezonon, povu kunlabori por prezenti siajn komunajn starpunktojn, senkonsidere al la limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio?
Idea fono: limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio ne limas (kaj ne limu) pensojn de individuoj loĝantaj en diversaj landoj de Eŭropa Unio.
Kérdések a magyarországi pártokhoz
Wacha Balázs szövegjavaslata, egyelőre az Európa-Demokrácia-Eszperantó szervezet többi tagja és a kérdés iránt érdeklődők számára
- Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett. Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikus (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban.
Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?
A kérdés háttere:
Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak. Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, nem voltak tekintettel az eszperantóra.
2. A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.
Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban?
A kérdés háttere:
A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar, a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő. Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik. Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. - A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.
Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő. A nyelvi jogi kérdéseknek az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre.
3. Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.
Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?
A kérdés háttere:
Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.
4. Az 1887-ben Lazar Markovics Zamenhof által útjára indított eszperantó az 1900-as évek eleje óta egyrészt szüntelenül betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében; másrészt az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség nyelveként is hosszú hagyománnyal rendelkezik. Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.
Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?
A kérdés háttere:
Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére. Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket. Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék.
5. A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.
Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy
1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon
2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak? Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös álláspontjuk képviseletére az Unió szintjén a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek?
Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?
A kérdés háttere:
Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti. Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja.
Heé Veronika megjegyzése a kérdéstervezethez
Kedes Vera, kedves EDE-tagok
röstellem az inkoherens mondataimat - téves vonzattal. Nyilván módosítgattam valamit és figyelmetlenül bennhagytam más mondatsémából vett elemeket. erre nincs mentségem...
Tehát nekem tetszik, Vera, az általad javasolt változat:
A nyelvi jogi kérdések kezelésénk az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie.
Vagy legyen határozott névelő?
A nyelvi jogi kérdések kezelésének az egyes országokon belül is AZ általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie:
Így jobban hagnzik, de vannak normajavaslatok, amelyeket, sajons, nem lehet egyértelműen elfogadottnak tekinteni - Magyarországon kívül sem.
-------------------------------------------------------------------------------------
Másik helyen tett nyelvi/fogalmazásbeli javításodat szintén köszönettel elfogadlom, tehát legyen a mondat - feltéve, hogy jól ért elmezem a javítást - a következő:
Az eszpertantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a többi szint nem egészíti ki őket.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Talán nem fogalmazásbeli, hanem tartalmi megfontolásból helyteleníted vagy sokallod ezt:
[a] szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon, a különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön.
Azt hogy "tartósan fennálljon", én azért tartottam lényegesnek, mert ma már sokszor deklarálják a sajtószbadságot és a vélyemény szabadságát, de a deklarácókat nemegyszer visszalépés, korlátozás követi. De ha gondolod, hagyjuk ezt el.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Javaslod, Vera, hogy az a rész, amely a (légiseült?) határokon átnyúló kapcsolatok kérdését érinti, kerüljön át al első pontba. Rendben van, kerüljön át oda, tényleg ott lesz a helyén.
-----------------------------------------------------------------------
Azt írtam (volt), hogy nincs lehetősége vagy megvaólsulása
annak, hogy a politikai vélemények az országhatároktól függetlenül
is szervezetten kifejeződhessenek, hogy nincsenek nemezetközi
pártok. Vera, Te úgy látod, hoggy vannak, pl. az EDE (Fördeárió) is ilyen,
Tudtommal (és ezt éveken át hallottuk Alsóörsön) az EDE-szervezetek
az egyes országokban vannak, a magyar például Budapesten van
bejegyezve és magyr civil szervezet. Mint ahogy nincs az Európai
Uniónak nemzetközi kormánya (ha jól tudom), úgy nincsenek
nemzetköti európai pártok sem, aamelyek nem a nemzeti parlamenteken
keresztül, hanem elve nemzetközi európai képviseleti rendszerben (?)
fejezhetnék ki véleményüket. Mindenesetre, az EDE-föderáció általános
programja a nemzetközi demokráciát sürgeti. Te mintha úgy gondolnád,
hogy nyitott kapukat döngetünk, olyasmit követeünk, ami már úgyis
megvan. Jól értelek?
Én egyelőre úgy tudom, hogy nemzeti demokráciák (valamilyenek...)
vannak, de nemzetközi még nincs. Félreértésben vagyok? Vagy csak
Téged értelek esetleg félre?
Most akkor javaslom, hogy kezdjünk el közösen egy javított változatot
megfogalmazni, vagy Te, Vera, írj egy következő változatot.
Köszönettel.
Balázs
Kedves Balázs és Vezetőség!
Elolvastam a kérdéseket, és színekkel jelöltem a változtatási javaslatokat, ill. a megjegyzéseimet.
Az egészről viszont az a véleményem, hogy ezt még nagyon át kellene dolgozni.
Az egész túl hosszú és bonyolult megfogalmazású. Néha előbb van a magyarázat, utána a kérdés, néha a kérdésben már benne van a magyarázat (/ egy része) is, stb.
Ezt egységesíteni kellene, talán így: Elöl legyen egy rövid, egyszerre csak egy témára irányuló kérdés, utána jöhetne a problémafelvetés okának egy – szintén rövid – magyarázata.
Aki nem járatos a témában, ha most belenéz: hosszú, zavaros, nem is érti meg azonnal, mit is akarunk tőle – és félek, el sem fogja olvasni.
Bocsánat a sommás véleményért, de ha valamilyen hatást akarunk elérni, akkor rövid, frappáns és könnyen érthető szöveget kell formálnunk.
Baráti üdv mindenkinek!
Vera
" 1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett. Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikum (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban.
Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?
A kérdés háttere:
Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak. Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, így nem voltak tekintettel az eszperantóra sem.
2. A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.
Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban?
A kérdés háttere:
A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar, a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő. Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik. Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. - A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.
Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő. [Pedig a] A nyelvi jogi kérdéseknek [kérdések kezelésének] az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni [normákkal kellene összhangban lenniük]. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre.
3. Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.
Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?
A kérdés háttere:
Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.
4. Az 1887-ben Lazar Markovics Zamenhof által útjára indított eszperantó az 1900-as évek eleje óta egyrészt szüntelenül betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében; másrészt az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség nyelveként is hosszú hagyománnyal rendelkezik. Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyel
Mai: 15
Tegnapi: 33
Heti: 140
Havi: 642
Össz.: 120 335
Európa-Demokrácia-Eszperantó - © 2008 - 2018 - ede-hu.hupont.hu