Európa-Demokrácia-Eszperantó

Mert nincs európai demokrácia nyelvi demokrácia nélkül.

 

Navracsics Tibor veszéprémi előadása kapcsán 

 

(NavracsicsTibor  veszprémi előadásában hangsúlyozta, hogy az európaiidentitásnak nincs köze olxyan dolgokhoz, mint az eszperantó, hanem szoros kapcsolatban van a részeinek identitásával, a városi, regionális, az országokhoz kötődő  identitásokkal.) 

---------------------------------------------------------------------------

 

Az európai identitás, azokban, akik é r z i k, tágabb, mint az Európai Unió. Ezenkívül: spontán dolog. Az Európai Uniónak jó törvények és a tagországok közötti jó együttműködés, főképpen pedig a polgárok j o g t u d a t o s s á g a kell inkább, mint megtervezett és deklarált identitás. Igaz, és ezt határozottan elfogadom én is, hogy az európai identitásnak (ha volt; ha van; amennyire van, ahol van, akikben van, ott akkor, azokban) n e m k e l l más identitásokat lerombolnia. Szerencsénkre, a XIX. és a XX. században az akkor is létezett Európa ezeket nem rombolta le. Sőt: kénytelen-kelletlen hagyta őket különböző mértékekben megerősödni. Mindannyian tudjuk, hogy az úgy. ahogy meglévő európai identitás, (mely nem á l l a m h o z kötő lojalitás) egyáltalán nem új. Európai identitásukat (természetesen) a többnél többen, talán sokan már az Európai Unió létrejöttét jóval megelőzően érezték, ez az identitás - amennyire megvolt és megvan - nem valamilyen új kommunikációs és nevelési stratégia eredménye,. bár ezeknek a dolgoknak is lehet szerepük. József Attila szerint Thomas Mann "fehérek közt" (egy) európai volt, bár akkor még - ha hiszünk a költőnek - kevés volt az (igazi) európai. De mégis, elmondható. hogy igenis: voltak európaiak, tudatos európaik, öntudatos európaiak is. - Az eszperantót sokan mellékesen tanulták vagy tanulják, ezek identitásának az eszperantó nem figyelemre méltó eleme, nem lényegi összetevője -:mint ahogy a német nyelvet tanuló magyaroknak a német identitásáról sem beszélhetünk, bár identitásuk része az, hogy tudják, ha tudják és szeretik a német nyelvet és a német kultúrát. Míg sok alkalmi tanuló esetében nem, más személyek esetében az eszperantóhoz való érzelmi kötődésről is beszélhetünk.Szóval: Ilyen is van, olyan is van. - Az eszperantót 1887 óta, amikor létrejött, nagyobb mértékben pedig 1905-1907 után, amikor megszilárdult, sokan valóban kulturális elköteleződéssel tanulták Magyarországon is. a XIX-XX. század fordulója óta. Az eszperantó eredeti és fordított irodalomban néhány magyar a legnagyobbak közé tartozik. - Az eszperantó E u r ó p á b a n jött létre, az európai - nem éppen ideális - XIX. századi mindenféle kölcsönös acsarkodások közepette. Így az eszperantó a sokszínűségére méltán büszke (s azt sokszor elnyomni próbáló cselekedeteit méltán szégyenlő) Európa egyik színe. - Míg számos európai nyelv oktatását az Európai Uniói országai támogatják - gondoljunk arra, hány tanár oktatja "sátuszban" anyanyelvünket, a magyart, az idegen nyelveket, az angolt, a németet, a franciát (?), a szlovákot (?), az oroszt(?), , a spanyolt (?), a lengyelt (?), a portugált (?) stb., az eszperantót államilag biztosított iskolai státuszban talán egy ember sem tanítja. Mellesleg számos kis nyelv oktatását is mérsékelten támogatja az Európa sokszínűségérére büszke Európai állam, melynek sikerességét magam is nagyon kívánom. - Ezek után engem megmosolyogtatott az, hogy Navracsics Tibor mintha az európai identitás veszélyeztetőjét - veszélyes hatalmat - látna az eszperantóban. De talán nem úgy gondolta, amit mondott, mint ahogy én értettem. - Bár az eszperantó időnként megjelent és megjelenik a kultúrházakban, a szabadidő színterein, az eszperantónak a közoktatásban sohasem volt szilárd helye, ennek biztosítását soha semelyik rendszer (államrendszer vagy oktatási rendszer) nem érezte kötelességének. Hogy az eszperantó Európában és Magyarországon mégsem halt ki, az jelentős részben az eszperantót kedvelő személyek önkéntes munkájának az eredménye. Nem c s u p á ;, mert hiszen szerepe van annak is, hogy Magyarországon s z a b a d eszperantót tanulni és az eszperantóval foglalkozni, vagy akár az eszperantó kulturális életben részt venni. S z a b a d! Szabad a jó nemzetközi kommunikációért nekik is tenni valamit. Úgy, ahogy ők gondolják. Mindez azoknak, akik kedvelik az eszperantót, örömet, némi biztonságérzetet és reményt ad: valóban egyszerre tekinthetik idnetitásuk egy-egy részének az olasz zenéhez, az angol drámairodalomhoz, egyházukhoz, sportközösségükhöz és a (jelentős részben európai) eszperantó közösségekhez való tartozásukat.

 

 

 

 

-----------------------------------------------------------------------

Wacha  Balázs

 

"A népvándorlás és az európai dilemma"

 

Márkus Gábor tervezett és elmaradt "A népvándorlás és az európai dilemma" c. előadása kapcsolódott volna az Európa - Demokrácia - Eszperantó szervezet három alapelve közül az egyikhez, nevezetesen a szolidaritás elvéhez. Számomra, mint az EDE egyik tagja számára világos (de persze egyáltalán nem kizárólag EDE-tagok számára világos), hogy a háborúból menekülők szoildaritást érdemelnek. és hogy a válságövezetekben élők nyomora a világ nyomora és szégyene is. Hol kell segíteni? Hogy lehet a háborús helyszíneken, a nyomorúságos helyeken, a bajok fészkében segíteni? Jó a kérdés, jó a szándék. Hogy lehet azoknak segíteni, akik itt vannak - ez is jó kérdés, ez is a jó szándékot tükrözi. Nyilván m i n d e n ü t t segíteni kell azoknak, akik szolidaritásra szorulnak.

A témáról szerdán sokat beszélgettünk. Előkerültek szigorúan gazdaságpolitikai megfontolások: a menekültekre fordított összegek mennyiben a munkahely-teremtés költségei is, vagy azokhoz kapcsolódnak. De szó volt arról is, hogy a magyarországi EDE ösztönzi tagjait az Afrikai Kansasha Kongó területén Goma városában működő iskola (kisebb mértékű) anyagi támogatására. Goma és környéke hadiárváinak Augustin Kakozwa eszperantót is tanít. Ruzicska Andrea beszélt erről, és szavait a társaság (kb húsz fő?), úgy láttam, megértéssel fogadta. Mindamellett nem tudok róla, hogy a helyszínen valaki felajánlást tett volna, márpedig az elvi egyetértés itt nem elég.

Sajnáltam, hogy néhányan, köztük idősebb személyek is, akik kifejezetten Márkus Gábort meghallgatni jöttek, korábban elmentek, és bizonyos értelemben hiába fáradtak. Megesik az ilyesmi. Az a néhány kilométer talán nem is olyan sok, ha egyébként sportoló idős emberekről van szó..

Az eszperantó kis közössége szeretne hozzájárulni a világ nagy konfliktusainak megoldásához, a fájdalmak enyhítéséhez. De a saját kisebb konfliktusait is nehezen tudja megoldani. Még jó, hogy ezek a konfliktusok azért nem olyan nagyok.

Mi pensas, ke neniu el ni, kiel individuo,, povas fari tre multe. Sed ĉiu el ni scias, ke tridek homoj eĉ senpene kapablas helpi al u n u homo, se la bezono estas granda. Ĉu la tuta hungara esperantista komunumo kapablas helpi al unu, du aŭ tri personoj? eble eĉ tio estus rimarkinda.


Salutas ĉiun el vi

Blazio

 

  
 
 PRELEGO de Dr Márkus Gábor

Estimataj Esperantaj  Amikoj!

La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa kaj aktuala prelego.

Je la 29-a de novembro 2017. /merkredo/ je la 17.00 horo

Preleganto: Dr. Márkus Gábor

Temo: : „ La migrado de la homoj kaj la eŭropa dilemo”
La ĉefaj kaŭzoj de migrado al Eŭropo, kiuj estas la atendataj konsekvencoj de ĉi tiu
 migrado kaj kiel fari migradajn procezojn pli humanajn, pli taŭgajn
 al la moralaj postuloj de solidareco ol la nuna maniero de administri rifuĝajn aferojn.

Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio

            adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I. etagxo

La prelego estos esperante.


En la evento, ankaŭ estos eble aĉeti la plej novajn volumojn de la libro-serio ""ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" ĉe rabatita, kosteca prezo.

Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon

 

Estraro de EDE

Bonvolu reagi cxu vi povas veni !

 

 

Tisztelt Eszperantista  Barátaink!

Az  Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. november 29-én szerdán 17.00 órai kezdetű, Dr Márkus Gábor előadására.

Téma: "A népvándorlás és az európai dilemma" 

Európába irányuló migráció legfőbb okai, mik lesznek ennek a migrációnak a várható következményei és hogy hogyan lehetne a migrációval összefüggő folyamatokat még emberségesebbé tenni, ami jobban megfelelne a szolidaritás morális követelményeinek, mint a menekültkérdés kezelésének a jelenleg alkalmazott módja.

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.

Az előadás  eszperantó nyelven történik.A programot a honlapunkon (www.eszperanto.hu/ede) is megjelentetjük, ezúttal személyesen is értesítünk az érdekesnek ígérkező előadásról.

A rendezvényen lehetőség lesz az "ESZPERANTÓUL A VILÁG KÖRÜL" című könyv sorozat legújabb köteteinek kedvezményes, önköltségi áron történő megvásárlására is.

Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!

EDE elnöksége

Kérjük szíveskedjél visszajelezni részvételedet!

 
 
------------------------------------------------------------------------------------
Az Európa - Demokrácia - Eszperantó szervezet alapcéljait néha még némelyik tag is felejteni látszik. Szervezetünk n e m eszperantó szervezet, nem az e s z p e r  a n t ó a központi témája és összetartó motívuma, hanem a nyelvi jogok e l i s m e r é s e  és  e l i s  m  e r           t e t é s é n e k óhaja, a nyelvre vonatkozó demokrácia,   az Európai Unión belüli h a t á r o k o n  á t í v e l ő  közösségi és politikai,                 képviseleti, szerveződési módok értékelése - ez  az alapgondolata és alapérzése szerveződésünknek. Ezt talán mutatja az a tény, hogy a nemzetiségek helyzetével foglalkozó összejöveteleink, előadásaink is voltak. Az eszperantó neve azért szerepel a nevünkben, hogy észrevétlen ne maradjon: amikor minden nyelvi és kulturális hagyomány megőrzését, minden nemzetközi érintkezési mód és technika alkalmazását értékeljük annak érdekében, hogy az Európai Unió polgárai szerves közösséget (szerves politikai közösséget is) teremthessenek, akkor ebben a dologban az eszperantót sem tekintjük kivételnek, és az Európai Unió egy az elfogathatóság szintjét elérő, ilyennek minősítendő nemzetközi nyelvpolitikája az eszperantót sem hagyhatja figyelmen (a nyelvpolitikai vitákon) kívül. A nyelvek nem kizárólag az e g y e s nemzetek kincsei és eszközei, hanem - még a nemzeti nyelvek többsége is - a nemzetek (népek, törzsek) közötti kommunikáció eszközei is, és ebben a minőségükben is méltók arra, hogy a nemzetközi közösségek (az Európai Unió polgársága is ilyen) a nyelvekre - gyakorlatilag valamennyi nyelvre - gondot fordítson. ügyeiket nemzetközi demokrácia keretei között intézze. - Mindezt több alsóörsi találkozónkon is megbeszéltük, megerősítettük, tagjaink magukra nézve is kötelező minimumként ezt elfogadták. Minden tagunk egyetért az Emberi jogok nyilatkozatában foglaltakkal, és mindannyian egyetértünk a szabad, hatékony és világos kölcsönös információ és tájékoztatás értékében; mindannyian amellett vagyunk, hogy a közösségek kultúrájukat őrizhessék, fejleszthessék, továbbadhassák. Ebben a tekintetben a helyzet mindeddig nem kielégítő - sem Magyarországon, sem az Európai Unió többi országában, sem a világ rengeteg más.

Wacha Balázs

 
Kvankam ni ofte aperas en esperantistaj medioj, Eŭropo - Demokratio -Esperanto ne estas Esperanta organizaĵo - ĉi tio estas evidenta por tiuj, kiuj delonge regule partoprenadis kaj partoprenadas la diskutojn en Alsóörs [alsóö:rŝ] aŭ la internaciajn renkontiĝoojn de EDEanoj. EDE intencas akceli firmiĝon de *Internacie aktiva demokratio*, praktiki kaj proponi al aliaj efektivan interŝanĝon de ideoj  en demokratia maniero, justan kaj aktivan Eŭropan lingvopolitikon -  en la kadroj de kiu la lingvoj kaj kulturoj  funkcantaj ene de la Eŭropa Unio   (ĉu ene de kolektivoj, ĉu inter diversaj kolektivoj, ĉu en ambaŭ manieroj)  havas la rajton  kaj grantiojn de ekzisto, herediĝado kaj evoluado.  ED(o)E ne estas sola, aliaj personoj kaj organizoj havas parte aŭ eĉ grandparte similajn opiniojn. sed ni konsideras paro de la dezirata fortiĝo de la  aktiva internacie-demokratia maniero de publika vivo tion, ke ni mem pripensu kaj espereble pli kaj pli klare esprimadu nian opinion, subtenante ankaŭ aliajn,   kiuj agadas por laŭeble slimpla, demokratia maniero de kundecidado kaj kiuj samtempe konscias gravecon de socia solidareco, kaj kiuj mem praktikas ankaxu tion aktive.
 
 
  PRELEGO de Vilhelmo Benczik

 

Estimataj Esperantaj  Amikoj!

 

La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa prelego.

Je la 25-a de oktobro 2017. /merkredo/ je la 17.30 horo 

Preleganto: Benczik Vilmos

Temo: : Esperanta litereratura vivo en Hungarujo ekde la 1960aj jaroj -   spirita medio, literaturista metiejo, organizaj  sukcesoj en (surprize) granda merkato

Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio

adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I. etagxo

La prelego estos esperante.

Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon

Estraro de EDE

Bonvolu reagi cxu vi povas veni.

 

Tisztelt Eszperantista  Barátaink!

 

Az  Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. október 25-én szerdán 17.30 órai kezdetű, Benczik Vilmos előadására.

Téma:  Az eszperantó irodalom szervezése Magyarországon 1960-tól, lehetőségeinek bővítése,

a Hungara Vivo szerkesztőségének munkája,  -  a könyv- és lapterjesztés lehetőségei, rizikói és megoldásai
az 1960 után,  a MESZ-ben és a MESZ körül kialakuló eszperantó irodalmi élet (lehetőségei, eredményei, nehézségei)  - 

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.

Az előadás  eszperantó nyelven történik.A programot a honlapunkon (www.eszperanto.hu/ede) is megjelentetjük, ezúttal személyesen is értesítünk az érdekesnek ígérkező előadásról.

Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!

EDE elnöksége

Kérjük szíveskedjél visszajelezni részvételedet!

-----------------------------------------------------------------------------------

 Eŭgeno  Mackó:

Balázs avizis al subjekt-objekta rilato en la scienco, ke la scienco objektive ne faras ion ajn, sed la sciencista subjekto. Jes tiu disigo de la realecon multe helpis por la evoluo de la scienco, sed fine estis ekkonata, ke la rilato tamen ne okazis tiel kiel origine komprenata. El la kerno ne ekestis per deviga salto la rikolto, sed devas la tempo esti lasita. Nia tempo jam spertis, ke la naturo ne estas perforte regebla sed devas esti pflegata kaj protektata. Estis reale ekkonata la kuneco, de unu-de-ali-dependeco de subjekt-objekto (post la supozata dialektike kontrauajha rilato).
 
 
 
Balázs (Wacha)  sube ->   Blazio
 
 
 
Reago de Blazio:
 
Unue, estas klare ke mi ne estas kompetenta pri la historio de  la filozofio, t. e. mi ne povas sufiĉe sekvi la ideojn de Platono, Aristotelo Hegelo kaj la filozofo Rosenzweig [rozencvejg?] ktp. Mi estas leginta nur fragmentojn kaj resumojn el kaj pri la tuŝitaj, priparolitaj ideoj kaj filozofiaj  verkoj   Mi pensas, ke mi tamen komprenas (iom) parton de la idearo, t i u n  parton, kiu rilatas al  i n t e r h o m a j   rilatoj (en la historio) kaj  (ebloj de) interkompreniĝo  de homoj.
 
Laŭ mia kompreno (aŭ miskompreno)  ĉe la antikvaj grekoj dialektiko
estas  (bona) maniero de diskutado, do "homa afero", afero de ideoj kaj interŝanĝo de ideloj).  Ĉe  Hegelo kaj  Markso dialektiko ne estas (nur) afero de homoj, sed de la tuta mondo. - Se mi bone komprenas, ĉe dialogiko (denove) temas ĉefe pri interrilato de pensantoj kaj pensoj,
 
Mi iomete hezitis, ĉu mi komprenu, ke dialigiko estas nepra (neniel evitebla) aŭ nur  akceptinda kaj "sekvenda'.  Ja ĉe dialogiko  antipodoj (reciprokaj kontraŭaĵoj, polusoj)  ne detruas sin  (sed iam antipodoj  nun detruadis sin  -> (ĉu laŭ) dialekcika kompreno/interpreto aŭ ĉu laŭ "realo de la historio?))                                                                                          
 
Mi preferas kompreni la aferon tiel, ke dialogiko estas kvazaŭ proponata vivofilozofio,  etike-socia  propono pri "bona kaj racia"konduto, kiun tamen laŭ la supozo de "dialogikismanoj" la homaro ja ne povas eviti.
 
Prave mencias Eŭgeno, ke  (homaj, laŭopiniaj)  antipodoj ne  nepre solviĝas ĉe la "antipodaj personoj", diskutantoj (apartaj sciencistoj, ekzemple, aŭ apartaj politikistoj), sed iam sekvas la (socia) (fin)reuulto nur postdiskute. Do oni devas konsideri ne nur, kion diris N-o kaj kion diris P-o (ikso kaj ipsilono), sed ankaŭ, kion fine rimarkis  (rimarkos) la posteuloj, remaĉinte la diskutojn de antaŭuloj kaj spertinte,  kio ne plu eblas kaj kio finfine - eblas.
 
Tamen, kiam mi demandis pri "subjekto", tio havis alian motivon. Mi ne pensis pri  "pensantoj" opiniesprimantoj, aŭ ne nur.   Mi subkomprenis: kiam oni (Eŭgeno)  asertas ion, kri kio tio estas asertata. 
 
Ofte mi komprenis, kvazaŭ Eŭgeno dirus: "estas dialogikE" aŭ "ĝustE estas dialogikE",   sed li ne ĉiam diris, aŭ mi ne komprenis, k i O (subjekto) estas  dialogikA.   Ĉu la diskuto estas (estu) dialogika? Ĉu la historio estas dialogika?  Ĉu ĉio estas dialogika? Cŭ ĉio ankaŭ estIS dialogika (nur nia pensmaniero tion ne reflektis?).  Aŭ "misOkazis" aferoj,
ĉaro homoj ne faris ion konforme al dialogiko", Kion oni ne faris (dialogike)  Ĉu  "ne estis dialogika" la intrtraktado (jen subjekto!!) de homoj?  Ĉu ne estis dialogika "la pensado" (jen alia subjekto).  
 
Eŭgeno diradas,  ke "ni devas  superpaŝi  - aŭ ĉu la mondo superpaŝis? -  dalektikon, kaj ni devas  atingi  (aŭ ĉu l"a mondo" atingos?) dialogikon. Laŭ tio  dialogiko  (tamen) ne estas nepraĵo, ne kuŝas en la mondo, en la naturo mem, ĝi ankaŭ ne estas "eternaĵo",  ĝi estas...  maniero de  interkomunikiĝo kaj problemsolvado fare de h o m o j,   kiun ni homoj atingadas kaj eble atingos.  
 
Do la tuto estas iel en la kampo de (tre serioze konsiderata) retoriko,  kiu eliras el la opinio, ke (inter)parolo estas ne nur parolo, sed ĝi havas ankaŭ ian efikon, kaj ĝ pronvipe povas (kaj devus) havi bonan efikon.
 
 
    
Esperanto-filozofia SEMINARIO, en Alsooers che Balatono/H, 2017.08. 25-27.

Okazis en Alsooers je la 25-27a augusto 2017, de EDE-hu organizita seminario, pri la ebla provo, filozofie fundi esperanton rilate al politika influo.

La kunvenon partoprenis 12 personoj kun anoj de 6 landoj: Brazilio, Francio, Germanio, Anglio, Serbio, Hungario. La personoj estis: Vitoria Travatos, Tierry Salomon, Bruno Salomon, Fritz Hilpert, Zsofia Korodi, Stefan Mac Gill, Eugen Macko, Pálma Csiszár, Balázs Wacha, Veronika Hée, Andrea Ruzicska.

Ghenerala titolo: Superpasho la klasikon rilate al esperanto.

Pli detale:  Superpasho la europan idealismon pere de la nova dialogika pensado kaj la rilato al arte farita lingvo esperanto.

La sperto en seminario montris, ke malfacilas kompreni tiun sinten kaj- pensmanieron, tamen ke tiuj fakte jam kelkmil jaroj ankau apud la devigaj alkutimighoj ekzistis.

Sed la aktualan necesecon de la dialogika pensmaniero urghas ankau la chiutaga internacia politiko, kiam ne plu eblas pri klasik-dialektika metodo konvinki la alian kontrauulon (ekz.  el Usono kaj el Nordkoreio, Trump kaj Kim Jong-un).

Tiusence esperanto estas konkreta ekshajno de dialogika pensado en la parolado kaj samtempe la superpasho de la klasiko, de kiu eblas multe lerni en la spirito de kuneco, malferme  al pluevoluo.

 Plej grandan malfacilajhon por kompreni la superpashon de la klasiko kaj la necesecon de la dialogiko havas personoj dungitaj sur klasik-naciaj universitatoj kaj ankau sciencistoj che institucioj pagitaj de shtatoj. Tio estas komprenebla.  Sed la scienco kaj la libera ekkono ne povas dependi de la enshlositeco, de klasikaj rigardmetodoj. 

Por montri la diferencon inter la klasika kaj nova pensado, konvenis la rimarkoj de du partoprenintoj, de klasik-naciaj universitatgeprofesoroj.

Balázs avizis al subjekt-objekta rilato en la scienco, ke la scienco objektive ne faras ion ajn, sed la sciencista subjekto. Jes tiu disigo de la realecon multe helpis por la evoluo de la scienco, sed fine estis ekkonata, ke la rilato tamen ne okazis tiel kiel origine komprenata. El la kerno ne ekestis per deviga salto la rikolto, sed devas la tempo esti lasita. Nia tempo jam spertis, ke la naturo ne estas perforte regebla sed devas esti pflegata kaj protektata. Estis reale ekkonata la kuneco, de unu-de-ali-dependeco de subjekt-objekto (post la supozata dialektike kontrauajha rilato).

 

Tipe klasika estis la kompreno de la dialektiko de Veronika. Tezo-antitezo-sintezo kaj elsaltas la evoluo. Tiel estis instruata la la dialektiko, kiel ununura metodo de la ekkono de la sociaj rilatoj kaj pri Engels ankau la naturo, en iamaj socialismaj landoj. Necesis ankorau al tiu idealisma kompreno la historia sperto kiu montris la limojn de la uzebleco. Por Rosenzweig estis la dialektiko nur infanludo. Jes, por la grekoj estis ankau nur konvinkludo. Hegel faris poste de ghi mordseriozan aferon. 

Raporto de Eugeno Macko, gvidanto de la seminario

En Ipernity eblas tralegi la 12  diskutpunktoj de la seminario: http://www.ipernity.com/blog/32767/4675514                                                              http://www.ipernity.com/blog/32767/4675696
--------------------------------------------------------------------------------------

Esperanto-filozofia SEMINARIO, en Alsooers che Balatono/H, 2017.08. 25-27.

Temo: Superpasho la klasikon per la dialogika pensado kaj la la ligiteco al esperanto.
          
Kun posta diskuto pri politika influo de esperanto al demokratio.
 
  Adreso: H-8226 Alsóőrs , Honvéd u. 20 
Mobiltelefono, el eksterlando: 0036-20-3163619,  el Hungario : 06-20-3163619  (nur en la tempo de la renkontigho)
Pliaj informoj antaue: Rete: eumacko@aol.com      Telefone: 00 49-1525-4686475
 
Tranoktado kun matenmangho, en 2-4 lita chambro, ghis 20 personoj en la domo,10 euroj/nokto.
En la apudaj domoj eblas ankau pli „lukse“ tranokti, tamen relative prezfavore.
 
 

Resumeto de la seminario:

Superpasho la klasikan europan kulturon de la idealismo per la nova dialogika pensado kaj la filozofia pritrakto la ligitecon al esperanto.

Ke la arto superpashis la klasikon tio estas jam sufiche konata. Neniu artisto volus nuntempe plu krei iun klasikan verkon, ankau se shili povus tion. Ni povas ghui la klasikon el la pasinteco, sed la historio pluevoluighis. La arto volas krei chiam ion novan.

Ne estas tiel ghenerale konata, sed ankau jam pli ol cent jaroj, en la filozofio la nova pensado superpashis la klasikan pensmanieron. Por esperantistoj estas ech  interesa, ke tio okazis prekau samtempe kiam esperanto ekestis. De tio estas supozebla ke, kaj la nova pensado kaj esperanto, jam antauvidis la baldau okazintan tragedion de la dialektika klasiko, kiu kulminis tiam en du hororaj militoj.

Post sperto de la milita krueleco kaj la sekva ekesto de  la monddetruaj kapacitoj, estighis por racia pensado en la internacia politiko, necesa la subigo de la dialektiko kaj la uzo de la dialogiko,- se ni plu volus ekzisti sur nia planedo. Kaj kiel rilatas tio al esperanto? Ni volas iomete klerigi tion en tiu seminario.

Gvidanto de la seminario:  Eugeno Macko, d-ro fil., dipl.ing., asoc.doc. de AIS, iama jogoinstruisto.

La plena teksto de la seminario por antaupreparighi, estas legebla en la reto de ipernity, klaku tien:
 
Programskeleto:  
 
Vendredo 25. 08. 2017
 
Alveno de partoprenantoj kiuj tranoktas en la domo
16.00 – 22.00  Akcepto
19.00 – 21.00  Interkona vespero kaj vespermangho
 
Sabato 26. 08. 2017
 
08.00 – 08.30  Matenmangho en la domo
09.00 – 09.15  Malfermo, Salutoj
09.15 – 12.30   Unua parto de la seminario. Prilaboro la 12 penserojn.
                        Superpasho la klasikan europan idealismon per la nova real-dialogika
                           pensado kaj la filozofia pritrakto la ligitecon al esperanto
12.30 – 14.00  Tagmangho en la apuda restoracio.
14.15 – 17.15  Dua parto de la seminario. Aliaj 12 penseroj.
                        Superpasho la klasikon per la dialogika pensado kaj la la ligiteco al esperanto
17.15 – 17.30  Kafo au teo pauzo 
17.30 – 18.30  Diskuto pri la seminario. 
20.00 – 21.00  Vespermangho en iu restoracio en la proksimeco de Alsoörs.
 
Dimancxo 27. 08. 2017
                       
08.00 – 08.30  Matenmangho en la domo
09.00 – 12.00 Politik-filozofia diskuto pri politika influo de esperanto al demokratio
12.30 – 14.00  Adiaua tagmangho en la apuda restoracio 
  
  Bonvenon!
 
Priskribo la vojaghon Budapest – Alsoörs.
Se vi alvenas al Budapest per aviadilo  au  per trajno, vi devas atingi la sudan stacidomon (Déli pályaudvar) por pluvojaghi per trajno al Alsoörs.
De la flughaveno vi povas per linia buso veturi al la lasta haltejo de metroo 3, de tie veturu en la centro de Budapesto kaj shanghu la metroon che „Deáktér” en direkto „Déli pályaudvar”.
(Memkompreneble eblas ankau per Taksio atingi la bezonatan stacidomon, nur tio nature kostas pli ol la publikaj veturiloj)
En la „Déli pályaudvar” achetu bileton ghis Alsoörs. Dum tage, preskaux ciun horon iras la trajnoj en tiu direkto.La vojajxo dauxras 2-2,5 horojn, dependas per kiu trajno vi vojaghas. Che la lago Balatono ofte haltas la trajno, atentu ke vi ghuste eltrajnighas.
En Alsoörs post la eltrajnigho iru el la stacidomo al la chefa strato, turnighu maldekstren kaj post chirkau 200 metroj turnighu dekstre en la „Máy János” strato. Iru monte kaj la 5a strato maldekstre estas la „Honvéd u.”. Numero 20, la lasta domo dekstre en la strato estas la renkotejo.

 Pliajn informojn pli la lago Balatono kaj Alsoörs rete:  http://balaton.hu/

 


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felhívás a pártokképviselőihez

Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett, de a gyakorlatban alig történik még valami, hogy ez a nyelvi és kulturális sokszínűség fennmaradjon.
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó nevű civil szervezet, mint a neve is mutatja [vessző] az európai demokrácia elmélyítésére törekszik, és úgy véli, ennek kiemelten fontos tényezője az összes európai nyelv egyenjogúsága.

Ezért EDE olyan politikai erőket keres, amelyek egyetértenek az alábbi problémák fontosságával és megoldásukban hatékonyan részt kívánnakvenni,  [Itt vége lehetne egy mondatnak.]  ezért fordul a Magyar partok képviselőihez az alábbi kérdésekkel:


Balázs:

Ez nekem tetszik, világos.
Ĉi tio estas bone formulita.


1.    Jelenlegaz EU-ban csak az ún. államnyelvek hivatalosak.
Fontosnak tartaná-e az Ön pártja,


a.    hogy az Európai Unió minden (államisággal nem rendelkező) nemzete, nemzetisége és etnikuma nyelvi szempontból is azonos jogokkal rendelkezzen.
Igen            Nem            Részben

Egyéb  hozzáfűzés:

Balázs:

Jó, de kiegészíteném ezzel:

és minden nyelvi közösséget megillessenek  a közösség megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei

Magyarázat:

A mai eszperantósokat  létező másodlagos nyelvközösségnek tartom (vö, a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatával), de nem tartom nemzetiségnek. Mindamellett az eszperantó fenntartásának a feltételeit is garantálni kellene, ezt várhatjuk el.


b.    hogy a különböző nemzetek (nemzetiségek, etnikumok) közötti kommunikációban legyen egyetlen közös, minden állampolgár által többé-kevésbé beszélt nyelvre,
c.    
d.                   (legyen)           nyelvre? nyelve?
e.    
f.     ha a nemzetek kölcsönös megismerését és egymás iránti nyitottságát fontosnak tartjuk.


Az alsóörsi megbeszélések  eredménye az volt, hogy  nemzetközi módon kialakított  aktív és demokratikus  nyelvpolitika mellett állunk, amelyet demokratikus és nemzetközi vitában alakítsanak ki.   Nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen demokratikus döntésnek elébe akarjunk menni. Az alsóörsi vitákon abban maradtunk, hogy az eszperantó szó szerepeljen, ahol lehet (az egyesület neve, reklámja legyen..), hogy el ne sikkadjon.  Az EDE az eszperantó jogai mellett is szól, de mondja meg előre, hogy demokratikusan ki hogy fog dönteni.  Ilyen k é r d é s  lehet, de a válaszról az EDÉ-n belül sem volna álláspont vagy – pláne – egységes álláspont.
 


Igen            Nem            Részben

Egyébhozzáfűzés:


g.    Elismeri-e az Ön pártja, hogy ez a közös nyelv azt a nemzetgazdasági, politikai és kulturális térenkivételezett helyzetbe hozza, amelyik  nemzetnek ez az anyanyelve?
Igen            Nem



“’ez a közös nyelv” – tehát: ha egy esetleges nemzeti nyelv a kizárólagos nemzetközi nyelv poziíiójába kerülne…

Egyéb hozzáfűzés:


Ha igen, elismeri-e, hogy ezen a téren valóban demokratikus megoldást csak egy mesterséges nyelv (leginkább az eszperantó) jelentene?Hajlandó volna-e egy ilyen nyelv általános elterjesztésének hatékonytá mogatója lenni?
Igen            Nem


Ezt a kérdést nem javaslom. Én magam nem hiszem, hogy ez az egyetlen demokratikus megoldás, a demokratikus megoldásnak demokratikusan kell létrejönnie.



Talán termékeny ez a vita, várom a további hozzászólásokat, én is.


Egyébhozzáfűzés:


h.    Hajlandóvolna-e az Ön pártja fenti problémáknak széleskörű nyilvánosságot biztosítani,megoldásukban aktív szereplőként közreműködni?
Igen            Nem

Egyébhozzáfűzés:


2.    Ha az európai demokráciát és a népek egyenjogúságának kiteljesülését fontosnak tartjuk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani kisebb európainyelvek és ezen belül is a szomszédos népek nyelveinek megismerésére.

a.    Egyetért-e az Önpártjaezzel?
Igen        Nem

Egyébhozzáfűzés:


b.    Ha igen, hajlandó-e e nyelvekpropagálásábansegíteni, kiemeltszintűoktatásáértsíkraszállni?
Igen        Nem

Egyébhozzáfűzés:

 --------------------------------------------------------------------------------------
 
Karaj gekolegoj,

 

mi proponas denove viziti la distriktajn, vilaĝajn,  urbajn, lokajn reprezentantojn de partioj kaj la reprezentantojn/oficistojn  de la lokaj autonomioj, por demandi ilin pri sinteno al niaj proponoj.

 

Ni povas ilin demandi ankaŭ pri ilia rilato al la propono igi Esperanton parto de la kultura heredaĵo de Eŭropo ankaŭ en Hungario.

 

Blazio Vaha
(alie Wacha, Balázs,
elp balaĵ, vaha) 
el Budapeŝto, 11a (dek-unua) distrikto

Demandoj al la Hungarlandaj politikaj partioj

Ĉu ripeti la demandojn al la bazaj unuoj de partioj, krome al
la bazaj  lokaj  unuoj de la ŝtata aŭtonomia regado?  (2017)

1. Eŭropa Unio  deklaras sin esti por  la  valoroj de multlingveco kaj  multkultureco.  Estus kongrue,  se ĉiun el la etnaj (naciaj/majoritataj, minoritataj) lingvoj kaj ĉiun el la interetnaj lingvoj (pontolingvoj), uzatan en la respektivaj teritorioj oni agnoskus lingvo de Eŭropa Unio, kaj se do oni ebligus konserviĝon,  evoluon  kaj uzadon de ĉiu el tiuj lingvoj en la teritorio kaj en la institucioj de Eŭropa Unio; antaŭ ĉio en kompreniĝado inter la  civitanoj kaj centraj institucioj de Eŭropa Unio.

 Ekspliku, ni petas, vian starpunkton pri ĉi tiu temo!

Idea fono: Ĝis nun, neniu  lingvo, kiu ne  estas majoritata  lingvo  de iu
nacia   ŝtato de Eŭropa Unio, estas  egalrajta je majoritataj lingvoj de
naciaj ŝtatoj.  Ĝis  nun,  la  ĉelimaj  minoritataj lingvoj esence ne estas
 konsiderataj kiel  transetnaj – peraj-  lingvoj (kiel pontolingvoj), kvankam
ilia transetna rolo  estas senduba. Ĝis la nuna tago  esence oni ne
konsideris   planlingvojn,  ne  konsideris oni ankaŭ  Esperanton, ene de
tiu kategorio.

2. Kreskado de  prestiĝo kaj lingvomerkata valoro de  minoritataj
lingvoj, kiuj ja funkcias ankaŭ kiel pontolingvoj, estas unu el  la kondiĉoj
de konservado de  de multlingveco  en Eŭropa Unio. Samtempe,
kvankam lingvolernado en  Hungario kvante kreskas, aliflanke, instruado
de najbarlandaj  lingvoj stagnas aŭ estas malvastiĝanta.


Bonvolu informi nin pri starpunkto de via partio koncerne instruadon
de malgrandaj Eŭropaj lingvoj!

Idea fono:   Naciaj ŝtatoj, nuntempe, provas kontribui al
konservado de  multlingveco ĉefe  (nur) defendante  sian propran
nacian, ŝtate majoritatan  lingvon  (la Hungaran, se temas  pri
Hungaro; la Slovenan, se temas pri Slovenio; ktp.). samtempe,
efektive, kreskas la prestiĝo de la Angla lingvo. Ekzemple, resumoj
(“resumés” ,” abstracts”)  fine de sciencaj verkoj,  libroj, artikoloj aperas
 en malgrandaj lingvoj  pli kaj pli malofte, eĉ kiam  la verko temas
ĝuste pri la medio de la koncernaj  lingvo kaj kulturo.
    Inrernaciaj, transnaciaj firmaoj   transiras al uzado de la Angla lingvo eĉ
    kiam la plimulto de la  dungitoj kaj de la klientoj parolas la Germanan
    aŭ la Francan  (ktp.) lingvojn.     Reciproka respekto de la parolantoj,
    lernantoj, aplikantoj  de malgrandaj lingvoj  inter  si,  estas, same,
    kondiĉo de multkultureco, kiel tia kondiĉo estas ankaŭ la respekto al siaj
    propraj naciaj  lingvo  kaj kulturo. Ni menciu, ke la vorto ŝtatlingvo ne
    havas ĝenerale validan difinon, la kvalifiko “statlingvo” en diversaj
    tekstoj kaj rilate al diversaj lingvoj havas malsamajn sencojn. La
    demandoj pri lingvaj rajtoj  en diversaj, apartaj,  landoj  devus esti
    bazitaj sur samaj, internacie validaj normoj. Dum ne estas klara  jura
    statuso  eĉ de la majoritataj lingvoj, pritrakto (ofte: hazardeca) pritrakto
    de lingva egalrajteco ne povas konduki al stabilaj rezultoj.

3. Baza rajto de ĉiu infano estas  ekkoni la homan kulturon kaj la kulturon
de sia strikta komunumo  - en siaj  gepatraj lingvoj.

Kion via partio intencas fari por tio?

Fono: Kvankam, unuflanke, en la landoj de Eŭropa Unio,  infanoj de majoritataj familioj, eĉ se diversmezure, tamen pli-malpli senmalhelpe, la supre priparolitajn rajtojn efektive havas kaj fruktuzas, alifalnke, se temas pri infanoj en minoritataj familioj,  edukado en la gepatra lingvo ĝis nunestas kontentiga nek en Hungario, nek en aliaj landoj de Eŭropa Unio.
Tio koncernas ankaŭ Hungarajn minoritatojn de la landoj  njajbaraj kun Hungario.

4. Uzate de ĝiaj konantoj, de regulaj aŭ okazaj aplikantoj,  Esperanto, lanĉita de Lazar  Markoviĉ  Zamenhof en 1887,  ekde la 1900 aj jaroj senĉese plenumas la rolon de interetna, tranasnacia lingvo ( rolon de: pontolingvo); aliflanke ĝi havas  longan tradicion  ankaŭ kiel lingvo de sekundara lingvokomunumo.

Lulilo de Esperanto estas Eŭropo. La lingvo kaj kulturo Esperantaj estas parto ankaŭ de la Eŭropa kulturo. 

Kion via partio intencas fari, por ke la kondiĉoj de uzado de Esperanto kaj de la institucioj, bezonataj por tio,  ekestu kaj firmiĝu?

Idea fono:

Por ke la konantoj kaj scipovantoj de iu aŭ alia lingvo povu  ĝin uzadi plej adekvate, por ke la kulturo de la koncerna lingvo  plu ekzistu kaj evoluu, oni bezonas instruadon de la koncerna lingvo, eldonadon de libroj en tiu lingvo,   kunordigatan evouigadon de la biblioteka reto. Se temas ekzemple pri instruado de la lingvo Esperanto, ĝi  ja  havas de tempo al tempo  kontentigajn  komencaĵojn  jen ĉe  baza grado,  jen  en universitata nivelo, jen ĉe alia ŝtupo de la instusistemo,  sed la diversaj niveloj ripete venas en descendan fazon aŭ eĉ fiaskas, se  aliaj niveloj ilin ne povas konstante kompletigi.  Pro manko de institucia fono aŭ pro ĝia ne kontentiga interna akordiĝo, uzantoj kaj kultivantoj de Esperanto devas sian laboron de tempo al tempo praktike rekomenci.

5. La internacia  prijura kaj pripolitika  komunikado  estas lingve tro komplika,
sekve  informado,  informiĝado, interŝanĝado de ideoj ankaŭ en la nacilingvaj informoretoj estas malhelpataj.  ofte mankas lingve  klarsenca, klarstileformulita, facile komprenebla, nocie  preciza informado kaj   inform-klarigadoperanta la esencon.

Kion via partio deziras fari por ke

1) libereco de opini-esprimado kaj de la gazetaro estu stabile

2) la esencaj informoj atingu plejeble vastan rondon de la ŝtatanoj, en klarlingvaj, facile travideblaj kaj kompreneblaj,  tamen variaj formoj.  Kiel vi provos atingi, ke samopiniaj personoj  diverslanke de  (onidire jam sensignifaj)  “kvazaŭlimoj”   facile kaj senpere povu  kontaktiĝi, por ke ili,  sentante tian bezonon,  povu kunlabori por  prezenti  siajn  komunajn starpunktojn, senkonsidere al la limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio?

Idea fono:  limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio ne limas (kaj ne limu) pensojn  de  individuoj  loĝantaj en diversaj landoj de Eŭropa Unio.

 

            Kérdések a magyarországi pártokhoz

 

            Wacha Balázs szövegjavaslata, egyelőre az Európa-Demokrácia-Eszperantó    szervezet többi  tagja és a kérdés iránt érdeklődők számára

 

  1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett.  Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikus (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban. 

 Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?

A kérdés háttere:

 Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak.  Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, nem voltak tekintettel az eszperantóra.

 

2.        A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás  Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.

 Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban? 

A kérdés háttere: 

A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar,  a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő.  Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik.  Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. -   A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.

Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő.  A nyelvi jogi kérdéseknek az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre. 

3.        Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.

Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?

A kérdés háttere:  

 Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.

4.        Az 1887-ben Lazar  Markovics Zamenhof által  útjára indított  eszperantó az  1900-as  évek eleje óta  egyrészt szüntelenül  betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében;   másrészt  az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség  nyelveként  is  hosszú hagyománnyal  rendelkezik.  Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.

Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?

A kérdés háttere:

Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére.  Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket.  Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék. 

5.        A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.

Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy

1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon

2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak?  Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös  álláspontjuk képviseletére az  Unió  szintjén  a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek? 

Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?

A kérdés háttere: 

Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti.  Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja. 

 

  Heé Veronika megjegyzése a kérdéstervezethez

 

 

Kedes Vera,  kedves EDE-tagok

 

röstellem az inkoherens mondataimat - téves vonzattal.  Nyilván módosítgattam valamit és figyelmetlenül bennhagytam más mondatsémából vett elemeket. erre nincs mentségem...

Tehát  nekem tetszik, Vera,  az általad javasolt változat:

 

A nyelvi jogi kérdések kezelésénk az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie.

 

Vagy legyen határozott névelő?

 

A nyelvi jogi kérdések kezelésének az egyes országokon belül is AZ általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie:

 

Így jobban hagnzik,  de vannak normajavaslatok, amelyeket, sajons, nem lehet egyértelműen elfogadottnak tekinteni - Magyarországon kívül sem.

 -------------------------------------------------------------------------------------

Másik helyen tett nyelvi/fogalmazásbeli javításodat szintén köszönettel elfogadlom, tehát legyen a mondat - feltéve, hogy jól ért elmezem a javítást - a következő:

 

Az eszpertantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a többi szint nem egészíti ki őket. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Talán nem fogalmazásbeli, hanem tartalmi megfontolásból   helyteleníted vagy sokallod ezt:

 

[a]  szólásszabadság és a sajtószabadság  tartósan fennálljon, a  különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön.

Azt hogy "tartósan fennálljon",  én azért tartottam lényegesnek, mert ma már sokszor deklarálják  a sajtószbadságot és a vélyemény szabadságát,  de a deklarácókat nemegyszer visszalépés, korlátozás követi.  De ha gondolod, hagyjuk ezt el.

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

 Javaslod, Vera, hogy az a rész, amely a (légiseült?)  határokon átnyúló kapcsolatok kérdését érinti, kerüljön át al első  pontba. Rendben van, kerüljön át oda,  tényleg ott lesz a helyén. 

-----------------------------------------------------------------------

 

Azt írtam (volt), hogy nincs lehetősége vagy megvaólsulása

annak, hogy a politikai vélemények az országhatároktól függetlenül

is szervezetten kifejeződhessenek,  hogy nincsenek nemezetközi

pártok.  Vera, Te úgy látod, hoggy vannak, pl. az EDE (Fördeárió) is ilyen,

Tudtommal (és ezt éveken át hallottuk Alsóörsön)  az EDE-szervezetek

az egyes országokban vannak,  a magyar például Budapesten van

bejegyezve és magyr civil szervezet.  Mint ahogy nincs az Európai

Uniónak  nemzetközi kormánya (ha jól tudom), úgy nincsenek

nemzetköti európai pártok sem, aamelyek nem a nemzeti parlamenteken

keresztül, hanem elve nemzetközi európai képviseleti rendszerben (?)

fejezhetnék ki véleményüket.  Mindenesetre, az EDE-föderáció általános

programja  a nemzetközi demokráciát sürgeti. Te mintha úgy gondolnád,

hogy nyitott  kapukat döngetünk, olyasmit követeünk, ami már úgyis

megvan.  Jól értelek?

 

Én egyelőre úgy tudom, hogy nemzeti demokráciák (valamilyenek...) 

vannak,  de nemzetközi még nincs.  Félreértésben vagyok? Vagy csak

Téged értelek esetleg félre?

 

Most akkor javaslom, hogy kezdjünk el közösen egy javított változatot

megfogalmazni, vagy Te, Vera, írj egy következő  változatot.

 

 

Köszönettel.

Balázs

 

 

Kedves Balázs és Vezetőség!

 

Elolvastam a kérdéseket, és színekkel jelöltem a változtatási javaslatokat, ill. a megjegyzéseimet.

Az egészről viszont az a véleményem, hogy ezt még nagyon át kellene dolgozni.

Az egész túl hosszú és bonyolult megfogalmazású. Néha előbb van a magyarázat, utána a kérdés, néha a kérdésben már benne van a magyarázat (/ egy része) is, stb.

Ezt egységesíteni kellene, talán így: Elöl legyen egy rövid, egyszerre csak egy témára irányuló kérdés, utána jöhetne a problémafelvetés okának egy – szintén rövid – magyarázata.

Aki nem járatos a témában, ha most belenéz: hosszú, zavaros, nem is érti meg azonnal, mit is akarunk tőle – és félek, el sem fogja olvasni.

Bocsánat a sommás véleményért, de ha valamilyen hatást akarunk elérni, akkor rövid, frappáns és könnyen érthető szöveget kell formálnunk.

 

Baráti üdv mindenkinek!

Vera

 

"  1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett.  Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikum (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban. 

 Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?

A kérdés háttere:

 Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak.  Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, így nem voltak tekintettel az eszperantóra sem.

 

2.        A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás  Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.

 Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban? 

A kérdés háttere: 

A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar,  a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő.  Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik.  Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. -   A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.

Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő.  [Pedig a] A nyelvi jogi kérdéseknek [kérdések kezelésének] az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni [normákkal kellene összhangban lenniük]. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre. 

3.        Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.

Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?

A kérdés háttere:  

 Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.

4.        Az 1887-ben Lazar  Markovics Zamenhof által  útjára indított  eszperantó az  1900-as  évek eleje óta  egyrészt szüntelenül  betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében;   másrészt  az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség  nyelveként  is  hosszú hagyománnyal  rendelkezik.  Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.

Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?

A kérdés háttere:

Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére.  Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket[a többi szint nem egészíti ki őket].  Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék. 

5.        A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.

Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy

1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon [a különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön]

2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak?  Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös  álláspontjuk képviseletére az  Unió  szintjén  a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek? [ezt az 1-es ponthoz vinném, illetve a két pontot fel is cserélném.] 

Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?

A kérdés háttere: 

Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti.  Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának [tényleg nincs ilyen lehetőség? Az EDE pártja nem ilyen?]; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja."

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------
 
 PRELEGO de Dr Blazio Vaha:

 

Kiun  interesas por prelego de S-ro Blazio Vaha, tiu povas aŭkulti la prelegon, se alklakas la suban hiperligon!
Aki érdeklődik Dr. Wacha Balázs előadása iránt,  meghallhathatja az alábbi linkre kattintva!

 

 

PRELEGO

 

Estimata Esperanta  Amiko!

La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa prelego.

Je la 22-a de februaro 2017. /merkredo/ je la 17.30 horo 

Preleganto:Dr. Blazio Vaha, membro de EDE

Temo: :  Interlinvistiko cxe la Universitato ELTE

Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio

adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I.etagxo

La prelego estos esperante.

Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon:

Estraro de EDE

 

Tisztelt Eszperantista  Barátunk!

Az  Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. február 22-én szerdán 17.30 órai kezdetű  Dr. Wacha Balázs, az EDE tagja előadására. 

Téma: Interlingvisztika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.

Az előadás  eszperantó nyelven történik.

Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!

EDE elnöksége

------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Karaj membroj de Eŭropo-Demokratio-Esperanto en Hungario!

 

 

 

Karaj EDoE-anoj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne ĉiu el la punktoj de la plano akceptita en Alsóörs [alŝo:örŝ]

 

 

 

estas (jam) plenumita.

 

 

 

 

 

 

 

Plej grave estas, ni ne redaktis individuan leteron al ĉiu el la membroj.

 

 

 

 

 

 

 

Ni devas instigi ĉiun el la membroj (ĝis antaŭ la fino kaj solena fermo de la jaro) respondi,  ĉu ili (plu) konsentas pri la direkto:  fortigi  i n t e r na c i a n    reprezentadon en Eŭropa Unio.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Insisit pri lingva demokratio (ĉu sen alcentrigo de Esperanto aŭ kun tio), estas grave scii, kiel la membroj rilaras al Esperanto-tuj.

 

 

 

 

 

 

 

Ĉu ĉiu el la membroj povis/povos intertrakti loke kun reprezentantoj de partioj? - Ĉu la seminario planata  kaj kunlaboro por E-isntuado de
estontaj dilpomatoj ks. estas en ordo, ĉu regas pri tio konsento?

 

 

Ĉu ni flegis flegas kontakton kun malvantaĝj/minotritataj grupoj,kion ni plans fari kune? Ĉu ni estas pretaj kunredakti eldpnaĵon?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ni devus kompili ian dokumenton, de tempo al tempo, kiu esprimas

nian kolektivan opinion,  kja la situacio pri demokratio de jaro al jaro ŝanĝiĝas, do ni esprimu nin iom pli konkrete, eĉ se ne parti-politike.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Blazio VAHA (Wacha, Balázs)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

P R O G R A M O K

 

 

 

2016. november 24. /csütörtök/ 17.30 órától

 

 

 

Előadás: Heé Veronika az ELTE docense, az EDE tagja

 

 

 

Téma: EU és a nyelvi kérdés a Brexit után

 

 

 

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség 

 

 

 

                 1091. Budapest, IX., Üllői út  95. I. emelet

 

 

 

 

 

 

 

2016. december 15. /csütörtök/ 16.00 órától

 

 

 

Év végi záró értekezlet.

 

 

 

Helyszín: Budapest

 

 

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Movigi la proponon al Nobelpremio por Nemere István

 

 

 

 

 

 

 

Kial indas pripensi, tiun proponon en la ligiteco al esperanto.

 

 

 

 

 

 

 

  1. La arto superpashis jam antau klelkcent jaroj la klasikon.
  2. La filozofio superpashis la klasikan idealismon, per la „nova dialogika pensado“, che la turnigho al la 20a j.c., preskau samtempe kiam ekestis esperanto.
  3. Esperanto, la arte-farita lingvo, por dialogike inter-eca komprenigho, ankau superpashis la klasikon, de la nacilingvoj kaj ilian lingvistikon.
  4. Esperanto subigis la klasikan dialektikon de la naciaj lingvoj, tiel ke ghi ekestis el iliaj elementoj dialogike, pro tio ghi neniam povas esti kontrau tiuj t.e. sin mem.
  5. Dialogika pensmaniero estighis ekzistencnecesa ekde la dua duono de la 20a.j.c. post la ekshajno de la memdetrupotenco de  la grandpovoj.
  6. Fine de la 20a j.c. tiu pensmaniero shanghighis la internacian mondpolitikon. (Gorbatshov, espriminte agis tiel kaj cetere,  li estis ankau membro de AIS kaj Nobelpremiito de paco)
  7. UEA, AIS, EDE, chiu de tiuj organizajhoj ligitaj kun esperanto, volas kunlabori ankau eksteren, por konsciigi ankau la vastan socion pri la aktualeco de esperanto.
  8. La Nobelpremiinto Reinhard Selten estis ano de chiu tiuj tri asocioj. Li estis che la fondintoj de AIS kaj ghia profesoro, li estis 3 foje kandidato por EDE  che la EU-parlamentaj balotoj, kaj li partoprenis ekde sia 17a jaragho en multaj UEA-kongresoj.
  9. En la lastjaraj Nobelpremioj estas klare ekkonebla la „dialogika principo“. Ne nur che la premio por la paco, sed ech ankau por natur kaj aliaj-sciencoj, ke kelkaj individuoj kune ricevas la saman distingon, t.e. post ilia dialogika kunlaboro.
  10. Tiu „dialogika principo“ restas antauvideble, ankau en la estanteco decida, por la distingo de Nobelpremioj, pro tio estas che la proponoj atentenda, chu la proponita kandidato apud lia faka verkaro, sufichas ankau tiujn atendojn.
  11. Nemere Istvan, verkisto, beletristo, tradukisto, esperantisto, post liaj lastaj historiaj romanoj shajnas, pri mia jugho, tiujn kriteriojn sufichi.
  12. Nemere estas esperantisto ekde lia juna agho. Li verkas ankau esperante kaj ghis nun li estas la plej fekunda esperanta autoro. Sed, kio che esperanto autoroj ne estas kutima, li estas samtenpe ankau plejmulte legata hungarlingva autoro.
  13. Tio koincidas kun la nuntempe de esperantistoj ekkonata necesa turnigho eksteren, por plua popularigo kaj pro tio serchi kontaktojn kun konataj personoj. Ekz. kiel la Pola EDE motivigas parlamentanoj por formi esperanto subtengrupon.
  14. Tamen, por tiucela kvalifiko de Nemere ech ne estas liaj multnombraj beletristaj romanoj decidaj, sed lia posta turnigho al historiaj temoj kaj la maniero de lia prezentajho.Tie estas trovebla la subigo kaj superpasho de la ghis nuna klasika hitorio.
  15. En lia facila kaj agrable komprenebla stilo prilumas la historiajn okazadojn, post nova observado, de ghis nun ne atentitajn au prisilentitajn faktojn el diversaj perspektivoj, aplikante la novajn sciencajn rezultojn el psikologio, sociologio, socopsikologio, politologio, ktp., tiel atingante la superpashon  de la klasika historiprezento.
  16. Alia problemo estas, ke en la klasika historio ghis nun aspirata objektiveco tute ne eblas. Kio realece eblas, estas nur la hermeneutika kompreno. T.e. kun la konscio de relativeco, al aliaj komprenmanieroj, la dialogika kunakcepto de ekzistencie necesaj rezultoj kaj faktoj.
  17. Nun, decidaj estas liaj lastatempaj historitemaj verkoj en kiuj estas ekkonebla la dialogika pensmaniero, kiu montrighas en la divers flanka prezentado kaj komprenado de la historiaj okazadoj. Tiu pensmaniero, kiu nuntempe estighis ech necesa por la pluekzistado sur nia planedo tero.
  18. Alikaze, tiu pensmaniero che Nemere ne venis hazarde de unu al alia tago, sed povas esti sekvebla kaj trovebla jam en liaj fruaj verkoj. Char sci.fikc. romanoj jam de si mem, motivigas la plupashon, de la klasika pensado. Ekz. en la filmprezentado de „Avatar“ estas ekzemplodone ekkonebla la subigo de la klsik-idealismaj valoroj de herojeco, kuragheco, venk(idiot)ismo, ktp.
  19. Kaj vershajne la plej decidan influon donis al lia pensmaniero la dialogika spirito de la esperanto, kiu mem estas la plej autentika ekzemplo de tiu pensado.  Kiu jes mem, ekestis el dialogika kunmetiteco de diversaj lingvoj kaj chiam volas instigi al dialogoj de diversecoj.
  20. Decida estus, por povi aldoni tiun proponon, unue trovi personojn kiuj havas la rajton proponi. Jam ankau antaue estis esperantaj verkistoj kaj  Esperanto mem proponata al Nobelpremio, bedaurinde ghis nun sensukcese. Sed la tempoj shanghighas kaj chiam vaste ekkonighas la eksterordinareco de esperanto kiu jam dauras pli ol 130 jaroj. Pro tio ni devus chiam denove provi, nian proponon.
  21. Jes, Nobelpremiitoj estis jam 4-foje en la historio, kiuj parolis esperanton. Kial ne proponi denove ankau iun kiu havas senperan rilaton al esperanto, au lia/shia verkaro estis senpere influita, mense de esperanto.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 20
Heti: 43
Havi: 679
Össz.: 109 656
Oldal: Mi az E-D-E?
Európa-Demokrácia-Eszperantó - © 2008 - 2017 - ede-hu.hupont.hu