Európa-Demokrácia-Eszperantó

Mert nincs európai demokrácia nyelvi demokrácia nélkül.

 

Esperanto-filozofia SEMINARIO, en Alsooers che Balatono/H, 2017.08. 25-27.

Temo: Superpasho la klasikon per la dialogika pensado kaj la la ligiteco al esperanto.
          
Kun posta diskuto pri politika influo de esperanto al demokratio.
 
  Adreso: H-8226 Alsóőrs , Honvéd u. 20 
Mobiltelefono, el eksterlando: 0036-20-3163619,  el Hungario : 06-20-3163619  (nur en la tempo de la renkontigho)
Pliaj informoj antaue: Rete: eumacko@aol.com      Telefone: 00 49-1525-4686475
 
Tranoktado kun matenmangho, en 2-4 lita chambro, ghis 20 personoj en la domo,10 euroj/nokto.
En la apudaj domoj eblas ankau pli „lukse“ tranokti, tamen relative prezfavore.
 
 

Resumeto de la seminario:

Superpasho la klasikan europan kulturon de la idealismo per la nova dialogika pensado kaj la filozofia pritrakto la ligitecon al esperanto.

Ke la arto superpashis la klasikon tio estas jam sufiche konata. Neniu artisto volus nuntempe plu krei iun klasikan verkon, ankau se shili povus tion. Ni povas ghui la klasikon el la pasinteco, sed la historio pluevoluighis. La arto volas krei chiam ion novan.

Ne estas tiel ghenerale konata, sed ankau jam pli ol cent jaroj, en la filozofio la nova pensado superpashis la klasikan pensmanieron. Por esperantistoj estas ech  interesa, ke tio okazis prekau samtempe kiam esperanto ekestis. De tio estas supozebla ke, kaj la nova pensado kaj esperanto, jam antauvidis la baldau okazintan tragedion de la dialektika klasiko, kiu kulminis tiam en du hororaj militoj.

Post sperto de la milita krueleco kaj la sekva ekesto de  la monddetruaj kapacitoj, estighis por racia pensado en la internacia politiko, necesa la subigo de la dialektiko kaj la uzo de la dialogiko,- se ni plu volus ekzisti sur nia planedo. Kaj kiel rilatas tio al esperanto? Ni volas iomete klerigi tion en tiu seminario.

Gvidanto de la seminario:  Eugeno Macko, d-ro fil., dipl.ing., asoc.doc. de AIS, iama jogoinstruisto.

La plena teksto de la seminario por antaupreparighi, estas legebla en la reto de ipernity, klaku tien:
 
Programskeleto:  
 
Vendredo 25. 08. 2017
 
Alveno de partoprenantoj kiuj tranoktas en la domo
16.00 – 22.00  Akcepto
19.00 – 21.00  Interkona vespero kaj vespermangho
 
Sabato 26. 08. 2017
 
08.00 – 08.30  Matenmangho en la domo
09.00 – 09.15  Malfermo, Salutoj
09.15 – 12.30   Unua parto de la seminario. Prilaboro la 12 penserojn.
                        Superpasho la klasikan europan idealismon per la nova real-dialogika
                           pensado kaj la filozofia pritrakto la ligitecon al esperanto
12.30 – 14.00  Tagmangho en la apuda restoracio.
14.15 – 17.15  Dua parto de la seminario. Aliaj 12 penseroj.
                        Superpasho la klasikon per la dialogika pensado kaj la la ligiteco al esperanto
17.15 – 17.30  Kafo au teo pauzo 
17.30 – 18.30  Diskuto pri la seminario. 
20.00 – 21.00  Vespermangho en iu restoracio en la proksimeco de Alsoörs.
 
Dimancxo 27. 08. 2017
                       
08.00 – 08.30  Matenmangho en la domo
09.00 – 12.00 Politik-filozofia diskuto pri politika influo de esperanto al demokratio
12.30 – 14.00  Adiaua tagmangho en la apuda restoracio 
  
  Bonvenon!
 
Priskribo la vojaghon Budapest – Alsoörs.
Se vi alvenas al Budapest per aviadilo  au  per trajno, vi devas atingi la sudan stacidomon (Déli pályaudvar) por pluvojaghi per trajno al Alsoörs.
De la flughaveno vi povas per linia buso veturi al la lasta haltejo de metroo 3, de tie veturu en la centro de Budapesto kaj shanghu la metroon che „Deáktér” en direkto „Déli pályaudvar”.
(Memkompreneble eblas ankau per Taksio atingi la bezonatan stacidomon, nur tio nature kostas pli ol la publikaj veturiloj)
En la „Déli pályaudvar” achetu bileton ghis Alsoörs. Dum tage, preskaux ciun horon iras la trajnoj en tiu direkto.La vojajxo dauxras 2-2,5 horojn, dependas per kiu trajno vi vojaghas. Che la lago Balatono ofte haltas la trajno, atentu ke vi ghuste eltrajnighas.
En Alsoörs post la eltrajnigho iru el la stacidomo al la chefa strato, turnighu maldekstren kaj post chirkau 200 metroj turnighu dekstre en la „Máy János” strato. Iru monte kaj la 5a strato maldekstre estas la „Honvéd u.”. Numero 20, la lasta domo dekstre en la strato estas la renkotejo.

 Pliajn informojn pli la lago Balatono kaj Alsoörs rete:  http://balaton.hu/

 


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felhívás a pártokképviselőihez

Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett, de a gyakorlatban alig történik még valami, hogy ez a nyelvi és kulturális sokszínűség fennmaradjon.
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó nevű civil szervezet, mint a neve is mutatja [vessző] az európai demokrácia elmélyítésére törekszik, és úgy véli, ennek kiemelten fontos tényezője az összes európai nyelv egyenjogúsága.

Ezért EDE olyan politikai erőket keres, amelyek egyetértenek az alábbi problémák fontosságával és megoldásukban hatékonyan részt kívánnakvenni,  [Itt vége lehetne egy mondatnak.]  ezért fordul a Magyar partok képviselőihez az alábbi kérdésekkel:


Balázs:

Ez nekem tetszik, világos.
Ĉi tio estas bone formulita.


1.    Jelenlegaz EU-ban csak az ún. államnyelvek hivatalosak.
Fontosnak tartaná-e az Ön pártja,


a.    hogy az Európai Unió minden (államisággal nem rendelkező) nemzete, nemzetisége és etnikuma nyelvi szempontból is azonos jogokkal rendelkezzen.
Igen            Nem            Részben

Egyéb  hozzáfűzés:

Balázs:

Jó, de kiegészíteném ezzel:

és minden nyelvi közösséget megillessenek  a közösség megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei

Magyarázat:

A mai eszperantósokat  létező másodlagos nyelvközösségnek tartom (vö, a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatával), de nem tartom nemzetiségnek. Mindamellett az eszperantó fenntartásának a feltételeit is garantálni kellene, ezt várhatjuk el.


b.    hogy a különböző nemzetek (nemzetiségek, etnikumok) közötti kommunikációban legyen egyetlen közös, minden állampolgár által többé-kevésbé beszélt nyelvre,
c.    
d.                   (legyen)           nyelvre? nyelve?
e.    
f.     ha a nemzetek kölcsönös megismerését és egymás iránti nyitottságát fontosnak tartjuk.


Az alsóörsi megbeszélések  eredménye az volt, hogy  nemzetközi módon kialakított  aktív és demokratikus  nyelvpolitika mellett állunk, amelyet demokratikus és nemzetközi vitában alakítsanak ki.   Nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen demokratikus döntésnek elébe akarjunk menni. Az alsóörsi vitákon abban maradtunk, hogy az eszperantó szó szerepeljen, ahol lehet (az egyesület neve, reklámja legyen..), hogy el ne sikkadjon.  Az EDE az eszperantó jogai mellett is szól, de mondja meg előre, hogy demokratikusan ki hogy fog dönteni.  Ilyen k é r d é s  lehet, de a válaszról az EDÉ-n belül sem volna álláspont vagy – pláne – egységes álláspont.
 


Igen            Nem            Részben

Egyébhozzáfűzés:


g.    Elismeri-e az Ön pártja, hogy ez a közös nyelv azt a nemzetgazdasági, politikai és kulturális térenkivételezett helyzetbe hozza, amelyik  nemzetnek ez az anyanyelve?
Igen            Nem



“’ez a közös nyelv” – tehát: ha egy esetleges nemzeti nyelv a kizárólagos nemzetközi nyelv poziíiójába kerülne…

Egyéb hozzáfűzés:


Ha igen, elismeri-e, hogy ezen a téren valóban demokratikus megoldást csak egy mesterséges nyelv (leginkább az eszperantó) jelentene?Hajlandó volna-e egy ilyen nyelv általános elterjesztésének hatékonytá mogatója lenni?
Igen            Nem


Ezt a kérdést nem javaslom. Én magam nem hiszem, hogy ez az egyetlen demokratikus megoldás, a demokratikus megoldásnak demokratikusan kell létrejönnie.



Talán termékeny ez a vita, várom a további hozzászólásokat, én is.


Egyébhozzáfűzés:


h.    Hajlandóvolna-e az Ön pártja fenti problémáknak széleskörű nyilvánosságot biztosítani,megoldásukban aktív szereplőként közreműködni?
Igen            Nem

Egyébhozzáfűzés:


2.    Ha az európai demokráciát és a népek egyenjogúságának kiteljesülését fontosnak tartjuk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani kisebb európainyelvek és ezen belül is a szomszédos népek nyelveinek megismerésére.

a.    Egyetért-e az Önpártjaezzel?
Igen        Nem

Egyébhozzáfűzés:


b.    Ha igen, hajlandó-e e nyelvekpropagálásábansegíteni, kiemeltszintűoktatásáértsíkraszállni?
Igen        Nem

Egyébhozzáfűzés:

 --------------------------------------------------------------------------------------
 
Karaj gekolegoj,

 

mi proponas denove viziti la distriktajn, vilaĝajn,  urbajn, lokajn reprezentantojn de partioj kaj la reprezentantojn/oficistojn  de la lokaj autonomioj, por demandi ilin pri sinteno al niaj proponoj.

 

Ni povas ilin demandi ankaŭ pri ilia rilato al la propono igi Esperanton parto de la kultura heredaĵo de Eŭropo ankaŭ en Hungario.

 

Blazio Vaha
(alie Wacha, Balázs,
elp balaĵ, vaha) 
el Budapeŝto, 11a (dek-unua) distrikto

Demandoj al la Hungarlandaj politikaj partioj

Ĉu ripeti la demandojn al la bazaj unuoj de partioj, krome al
la bazaj  lokaj  unuoj de la ŝtata aŭtonomia regado?  (2017)

1. Eŭropa Unio  deklaras sin esti por  la  valoroj de multlingveco kaj  multkultureco.  Estus kongrue,  se ĉiun el la etnaj (naciaj/majoritataj, minoritataj) lingvoj kaj ĉiun el la interetnaj lingvoj (pontolingvoj), uzatan en la respektivaj teritorioj oni agnoskus lingvo de Eŭropa Unio, kaj se do oni ebligus konserviĝon,  evoluon  kaj uzadon de ĉiu el tiuj lingvoj en la teritorio kaj en la institucioj de Eŭropa Unio; antaŭ ĉio en kompreniĝado inter la  civitanoj kaj centraj institucioj de Eŭropa Unio.

 Ekspliku, ni petas, vian starpunkton pri ĉi tiu temo!

Idea fono: Ĝis nun, neniu  lingvo, kiu ne  estas majoritata  lingvo  de iu
nacia   ŝtato de Eŭropa Unio, estas  egalrajta je majoritataj lingvoj de
naciaj ŝtatoj.  Ĝis  nun,  la  ĉelimaj  minoritataj lingvoj esence ne estas
 konsiderataj kiel  transetnaj – peraj-  lingvoj (kiel pontolingvoj), kvankam
ilia transetna rolo  estas senduba. Ĝis la nuna tago  esence oni ne
konsideris   planlingvojn,  ne  konsideris oni ankaŭ  Esperanton, ene de
tiu kategorio.

2. Kreskado de  prestiĝo kaj lingvomerkata valoro de  minoritataj
lingvoj, kiuj ja funkcias ankaŭ kiel pontolingvoj, estas unu el  la kondiĉoj
de konservado de  de multlingveco  en Eŭropa Unio. Samtempe,
kvankam lingvolernado en  Hungario kvante kreskas, aliflanke, instruado
de najbarlandaj  lingvoj stagnas aŭ estas malvastiĝanta.


Bonvolu informi nin pri starpunkto de via partio koncerne instruadon
de malgrandaj Eŭropaj lingvoj!

Idea fono:   Naciaj ŝtatoj, nuntempe, provas kontribui al
konservado de  multlingveco ĉefe  (nur) defendante  sian propran
nacian, ŝtate majoritatan  lingvon  (la Hungaran, se temas  pri
Hungaro; la Slovenan, se temas pri Slovenio; ktp.). samtempe,
efektive, kreskas la prestiĝo de la Angla lingvo. Ekzemple, resumoj
(“resumés” ,” abstracts”)  fine de sciencaj verkoj,  libroj, artikoloj aperas
 en malgrandaj lingvoj  pli kaj pli malofte, eĉ kiam  la verko temas
ĝuste pri la medio de la koncernaj  lingvo kaj kulturo.
    Inrernaciaj, transnaciaj firmaoj   transiras al uzado de la Angla lingvo eĉ
    kiam la plimulto de la  dungitoj kaj de la klientoj parolas la Germanan
    aŭ la Francan  (ktp.) lingvojn.     Reciproka respekto de la parolantoj,
    lernantoj, aplikantoj  de malgrandaj lingvoj  inter  si,  estas, same,
    kondiĉo de multkultureco, kiel tia kondiĉo estas ankaŭ la respekto al siaj
    propraj naciaj  lingvo  kaj kulturo. Ni menciu, ke la vorto ŝtatlingvo ne
    havas ĝenerale validan difinon, la kvalifiko “statlingvo” en diversaj
    tekstoj kaj rilate al diversaj lingvoj havas malsamajn sencojn. La
    demandoj pri lingvaj rajtoj  en diversaj, apartaj,  landoj  devus esti
    bazitaj sur samaj, internacie validaj normoj. Dum ne estas klara  jura
    statuso  eĉ de la majoritataj lingvoj, pritrakto (ofte: hazardeca) pritrakto
    de lingva egalrajteco ne povas konduki al stabilaj rezultoj.

3. Baza rajto de ĉiu infano estas  ekkoni la homan kulturon kaj la kulturon
de sia strikta komunumo  - en siaj  gepatraj lingvoj.

Kion via partio intencas fari por tio?

Fono: Kvankam, unuflanke, en la landoj de Eŭropa Unio,  infanoj de majoritataj familioj, eĉ se diversmezure, tamen pli-malpli senmalhelpe, la supre priparolitajn rajtojn efektive havas kaj fruktuzas, alifalnke, se temas pri infanoj en minoritataj familioj,  edukado en la gepatra lingvo ĝis nunestas kontentiga nek en Hungario, nek en aliaj landoj de Eŭropa Unio.
Tio koncernas ankaŭ Hungarajn minoritatojn de la landoj  njajbaraj kun Hungario.

4. Uzate de ĝiaj konantoj, de regulaj aŭ okazaj aplikantoj,  Esperanto, lanĉita de Lazar  Markoviĉ  Zamenhof en 1887,  ekde la 1900 aj jaroj senĉese plenumas la rolon de interetna, tranasnacia lingvo ( rolon de: pontolingvo); aliflanke ĝi havas  longan tradicion  ankaŭ kiel lingvo de sekundara lingvokomunumo.

Lulilo de Esperanto estas Eŭropo. La lingvo kaj kulturo Esperantaj estas parto ankaŭ de la Eŭropa kulturo. 

Kion via partio intencas fari, por ke la kondiĉoj de uzado de Esperanto kaj de la institucioj, bezonataj por tio,  ekestu kaj firmiĝu?

Idea fono:

Por ke la konantoj kaj scipovantoj de iu aŭ alia lingvo povu  ĝin uzadi plej adekvate, por ke la kulturo de la koncerna lingvo  plu ekzistu kaj evoluu, oni bezonas instruadon de la koncerna lingvo, eldonadon de libroj en tiu lingvo,   kunordigatan evouigadon de la biblioteka reto. Se temas ekzemple pri instruado de la lingvo Esperanto, ĝi  ja  havas de tempo al tempo  kontentigajn  komencaĵojn  jen ĉe  baza grado,  jen  en universitata nivelo, jen ĉe alia ŝtupo de la instusistemo,  sed la diversaj niveloj ripete venas en descendan fazon aŭ eĉ fiaskas, se  aliaj niveloj ilin ne povas konstante kompletigi.  Pro manko de institucia fono aŭ pro ĝia ne kontentiga interna akordiĝo, uzantoj kaj kultivantoj de Esperanto devas sian laboron de tempo al tempo praktike rekomenci.

5. La internacia  prijura kaj pripolitika  komunikado  estas lingve tro komplika,
sekve  informado,  informiĝado, interŝanĝado de ideoj ankaŭ en la nacilingvaj informoretoj estas malhelpataj.  ofte mankas lingve  klarsenca, klarstileformulita, facile komprenebla, nocie  preciza informado kaj   inform-klarigadoperanta la esencon.

Kion via partio deziras fari por ke

1) libereco de opini-esprimado kaj de la gazetaro estu stabile

2) la esencaj informoj atingu plejeble vastan rondon de la ŝtatanoj, en klarlingvaj, facile travideblaj kaj kompreneblaj,  tamen variaj formoj.  Kiel vi provos atingi, ke samopiniaj personoj  diverslanke de  (onidire jam sensignifaj)  “kvazaŭlimoj”   facile kaj senpere povu  kontaktiĝi, por ke ili,  sentante tian bezonon,  povu kunlabori por  prezenti  siajn  komunajn starpunktojn, senkonsidere al la limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio?

Idea fono:  limoj inter naciaj ŝtatoj ene de Eŭropa Unio ne limas (kaj ne limu) pensojn  de  individuoj  loĝantaj en diversaj landoj de Eŭropa Unio.

 

 

 

 

 

 

 

            

 

 

 

            Kérdések a magyarországi pártokhoz

 

            Wacha Balázs szövegjavaslata, egyelőre az Európa-Demokrácia-Eszperantó    szervezet többi  tagja és a kérdés iránt érdeklődők számára

 

  1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett.  Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikus (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban. 

 Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?

A kérdés háttere:

 Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak.  Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, nem voltak tekintettel az eszperantóra.

 

2.        A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás  Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.

 Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban? 

A kérdés háttere: 

A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar,  a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő.  Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik.  Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. -   A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.

Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő.  A nyelvi jogi kérdéseknek az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre. 

3.        Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.

Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?

A kérdés háttere:  

 Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.

4.        Az 1887-ben Lazar  Markovics Zamenhof által  útjára indított  eszperantó az  1900-as  évek eleje óta  egyrészt szüntelenül  betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében;   másrészt  az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség  nyelveként  is  hosszú hagyománnyal  rendelkezik.  Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.

Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?

A kérdés háttere:

Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére.  Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket.  Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék. 

5.        A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.

Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy

1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon

2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak?  Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös  álláspontjuk képviseletére az  Unió  szintjén  a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek? 

Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?

A kérdés háttere: 

Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti.  Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja. 

 

  Heé Veronika megjegyzése a kérdéstervezethez

 

 

Kedes Vera,  kedves EDE-tagok

 

röstellem az inkoherens mondataimat - téves vonzattal.  Nyilván módosítgattam valamit és figyelmetlenül bennhagytam más mondatsémából vett elemeket. erre nincs mentségem...

Tehát  nekem tetszik, Vera,  az általad javasolt változat:

 

A nyelvi jogi kérdések kezelésénk az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie.

 

Vagy legyen határozott névelő?

 

A nyelvi jogi kérdések kezelésének az egyes országokon belül is AZ általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lennie:

 

Így jobban hagnzik,  de vannak normajavaslatok, amelyeket, sajons, nem lehet egyértelműen elfogadottnak tekinteni - Magyarországon kívül sem.

 -------------------------------------------------------------------------------------

Másik helyen tett nyelvi/fogalmazásbeli javításodat szintén köszönettel elfogadlom, tehát legyen a mondat - feltéve, hogy jól ért elmezem a javítást - a következő:

 

Az eszpertantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a többi szint nem egészíti ki őket. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Talán nem fogalmazásbeli, hanem tartalmi megfontolásból   helyteleníted vagy sokallod ezt:

 

[a]  szólásszabadság és a sajtószabadság  tartósan fennálljon, a  különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön.

Azt hogy "tartósan fennálljon",  én azért tartottam lényegesnek, mert ma már sokszor deklarálják  a sajtószbadságot és a vélyemény szabadságát,  de a deklarácókat nemegyszer visszalépés, korlátozás követi.  De ha gondolod, hagyjuk ezt el.

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

 Javaslod, Vera, hogy az a rész, amely a (légiseült?)  határokon átnyúló kapcsolatok kérdését érinti, kerüljön át al első  pontba. Rendben van, kerüljön át oda,  tényleg ott lesz a helyén. 

-----------------------------------------------------------------------

 

Azt írtam (volt), hogy nincs lehetősége vagy megvaólsulása

annak, hogy a politikai vélemények az országhatároktól függetlenül

is szervezetten kifejeződhessenek,  hogy nincsenek nemezetközi

pártok.  Vera, Te úgy látod, hoggy vannak, pl. az EDE (Fördeárió) is ilyen,

Tudtommal (és ezt éveken át hallottuk Alsóörsön)  az EDE-szervezetek

az egyes országokban vannak,  a magyar például Budapesten van

bejegyezve és magyr civil szervezet.  Mint ahogy nincs az Európai

Uniónak  nemzetközi kormánya (ha jól tudom), úgy nincsenek

nemzetköti európai pártok sem, aamelyek nem a nemzeti parlamenteken

keresztül, hanem elve nemzetközi európai képviseleti rendszerben (?)

fejezhetnék ki véleményüket.  Mindenesetre, az EDE-föderáció általános

programja  a nemzetközi demokráciát sürgeti. Te mintha úgy gondolnád,

hogy nyitott  kapukat döngetünk, olyasmit követeünk, ami már úgyis

megvan.  Jól értelek?

 

Én egyelőre úgy tudom, hogy nemzeti demokráciák (valamilyenek...) 

vannak,  de nemzetközi még nincs.  Félreértésben vagyok? Vagy csak

Téged értelek esetleg félre?

 

Most akkor javaslom, hogy kezdjünk el közösen egy javított változatot

megfogalmazni, vagy Te, Vera, írj egy következő  változatot.

 

 

Köszönettel.

Balázs

 

 

Kedves Balázs és Vezetőség!

 

Elolvastam a kérdéseket, és színekkel jelöltem a változtatási javaslatokat, ill. a megjegyzéseimet.

Az egészről viszont az a véleményem, hogy ezt még nagyon át kellene dolgozni.

Az egész túl hosszú és bonyolult megfogalmazású. Néha előbb van a magyarázat, utána a kérdés, néha a kérdésben már benne van a magyarázat (/ egy része) is, stb.

Ezt egységesíteni kellene, talán így: Elöl legyen egy rövid, egyszerre csak egy témára irányuló kérdés, utána jöhetne a problémafelvetés okának egy – szintén rövid – magyarázata.

Aki nem járatos a témában, ha most belenéz: hosszú, zavaros, nem is érti meg azonnal, mit is akarunk tőle – és félek, el sem fogja olvasni.

Bocsánat a sommás véleményért, de ha valamilyen hatást akarunk elérni, akkor rövid, frappáns és könnyen érthető szöveget kell formálnunk.

 

Baráti üdv mindenkinek!

Vera

 

"  1. Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett.  Ezzel összhangban volna, ha az Európai Unió minden etnikum (nemzeti, nemzetiségi) nyelvét és minden közvetítő nyelvét az Európai Unió nyelvének ismernének el, ezek fennmaradását, fejlődését és használatát az Európai Unió területén és intézményeiben lehetővé tennék, mindenekelőtt a polgárok és a központi intézmények közötti kommunikációban. 

 Mi ezzel kapcsolatban az Önök álláspontja?

A kérdés háttere:

 Mindeddig azok a nyelvek, amelyek nem valamely nemzetállam nyelvei, az Európai Unión belül nem egyenjogúak.  Mindeddig a határ menti nemzetiségi nyelveket lényegében nem tekintik közvetítő nyelveknek, pedig ezeknek közvetítő nyelvi szerepe is kétségtelen. Mindeddig valójában nem voltak tekintettel a szerkesztett közvetítő nyelvekre, így nem voltak tekintettel az eszperantóra sem.

 

2.        A nyelvi sokszínűség fenntartásának egyik feltétele, hogy a hídnyelvként is működő nemzetiségi nyelvek nyelvpiaci értéke és presztízse növekedjék. Miközben a nyelvtanulás  Magyarországon mennyiségében növekszik, a szomszédos államok nyelveinek oktatása stagnál vagy visszaszorulóban van.

 Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban? 

A kérdés háttere: 

A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar,  a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő.  Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik.  Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. -   A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.

Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő.  [Pedig a] A nyelvi jogi kérdéseknek [kérdések kezelésének] az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákon kellene lenni [normákkal kellene összhangban lenniük]. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre. 

3.        Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.

Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?

A kérdés háttere:  

 Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.

4.        Az 1887-ben Lazar  Markovics Zamenhof által  útjára indított  eszperantó az  1900-as  évek eleje óta  egyrészt szüntelenül  betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében;   másrészt  az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség  nyelveként  is  hosszú hagyománnyal  rendelkezik.  Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.

Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?

A kérdés háttere:

Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére.  Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a másik szintek nem egészítik ki őket[a többi szint nem egészíti ki őket].  Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék. 

5.        A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.

Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy

1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon [a különböző népek közötti kommunikációban is érvényesüljön]

2) a lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak?  Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült?) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös  álláspontjuk képviseletére az  Unió  szintjén  a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek? [ezt az 1-es ponthoz vinném, illetve a két pontot fel is cserélném.] 

Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?

A kérdés háttere: 

Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti.  Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának [tényleg nincs ilyen lehetőség? Az EDE pártja nem ilyen?]; az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja."

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 PRELEGO de Dr Blazio Vaha:

 

 

 

 

 

 

 

Kiun  interesas por prelego de S-ro Blazio Vaha, tiu povas aŭkulti la prelegon, se alklakas la suban hiperligon!

 

 

 

 

 

 

 

Aki érdeklődik Dr. Wacha Balázs előadása iránt,  meghallhathatja az alábbi linkre kattintva!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PRELEGO

 

 

 

 

 

 

 

Estimata Esperanta  Amiko!

La estraro de Euxropo - Demokratio - Esperanto kore invitas vin al la venonta tre interesa prelego.

Je la 22-a de februaro 2017. /merkredo/ je la 17.30 horo 

Preleganto:Dr. Blazio Vaha, membro de EDE

Temo: :  Interlinvistiko cxe la Universitato ELTE

Loko: Domo de la Kultura Esperanto Asocio

adreso:1091. Budapest, IX. Üllői strato 95. I.etagxo

La prelego estos esperante.

Ni varme bonvenigas, ni atendas vian partoprenon:

Estraro de EDE

 

Tisztelt Eszperantista  Barátunk!

Az  Európa-Demokrácia-Eszperantó elnöksége szeretettel meghív a 2017. február 22-én szerdán 17.30 órai kezdetű  Dr. Wacha Balázs, az EDE tagja előadására. 

Téma: Interlingvisztika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95. I.em.

Az előadás  eszperantó nyelven történik.

Szeretettel várunk, számítunk részvételedre!

EDE elnöksége

------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Karaj membroj de Eŭropo-Demokratio-Esperanto en Hungario!

 

 

 

Karaj EDoE-anoj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne ĉiu el la punktoj de la plano akceptita en Alsóörs [alŝo:örŝ]

 

 

 

estas (jam) plenumita.

 

 

 

 

 

 

 

Plej grave estas, ni ne redaktis individuan leteron al ĉiu el la membroj.

 

 

 

 

 

 

 

Ni devas instigi ĉiun el la membroj (ĝis antaŭ la fino kaj solena fermo de la jaro) respondi,  ĉu ili (plu) konsentas pri la direkto:  fortigi  i n t e r na c i a n    reprezentadon en Eŭropa Unio.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Insisit pri lingva demokratio (ĉu sen alcentrigo de Esperanto aŭ kun tio), estas grave scii, kiel la membroj rilaras al Esperanto-tuj.

 

 

 

 

 

 

 

Ĉu ĉiu el la membroj povis/povos intertrakti loke kun reprezentantoj de partioj? - Ĉu la seminario planata  kaj kunlaboro por E-isntuado de

 

 

 

estontaj dilpomatoj ks. estas en ordo, ĉu regas pri tio konsento?

 

 

 

 

 

 

 

Ĉu ni flegis flegas kontakton kun malvantaĝj/minotritataj grupoj,

 

 

 

kion ni plans fari kune? Ĉu ni estas pretaj kunredakti eldpnaĵon?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ni devus kompili ian dokumenton, de tempo al tempo, kiu esprimas

 

 

 

nian kolektivan opinion,  kja la situacio pri demokratio de jaro al jaro ŝanĝiĝas, do ni esprimu nin iom pli konkrete, eĉ se ne parti-politike.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Blazio VAHA (Wacha, Balázs)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

P R O G R A M O K

 

 

 

2016. november 24. /csütörtök/ 17.30 órától

 

 

 

Előadás: Heé Veronika az ELTE docense, az EDE tagja

 

 

 

Téma: EU és a nyelvi kérdés a Brexit után

 

 

 

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség 

 

 

 

                 1091. Budapest, IX., Üllői út  95. I. emelet

 

 

 

 

 

 

 

2016. december 15. /csütörtök/ 16.00 órától

 

 

 

Év végi záró értekezlet.

 

 

 

Helyszín: Budapest

 

 

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Movigi la proponon al Nobelpremio por Nemere István

 

 

 

 

 

 

 

Kial indas pripensi, tiun proponon en la ligiteco al esperanto.

 

 

 

 

 

 

 

  1. La arto superpashis jam antau klelkcent jaroj la klasikon.
  2. La filozofio superpashis la klasikan idealismon, per la „nova dialogika pensado“, che la turnigho al la 20a j.c., preskau samtempe kiam ekestis esperanto.
  3. Esperanto, la arte-farita lingvo, por dialogike inter-eca komprenigho, ankau superpashis la klasikon, de la nacilingvoj kaj ilian lingvistikon.
  4. Esperanto subigis la klasikan dialektikon de la naciaj lingvoj, tiel ke ghi ekestis el iliaj elementoj dialogike, pro tio ghi neniam povas esti kontrau tiuj t.e. sin mem.
  5. Dialogika pensmaniero estighis ekzistencnecesa ekde la dua duono de la 20a.j.c. post la ekshajno de la memdetrupotenco de  la grandpovoj.
  6. Fine de la 20a j.c. tiu pensmaniero shanghighis la internacian mondpolitikon. (Gorbatshov, espriminte agis tiel kaj cetere,  li estis ankau membro de AIS kaj Nobelpremiito de paco)
  7. UEA, AIS, EDE, chiu de tiuj organizajhoj ligitaj kun esperanto, volas kunlabori ankau eksteren, por konsciigi ankau la vastan socion pri la aktualeco de esperanto.
  8. La Nobelpremiinto Reinhard Selten estis ano de chiu tiuj tri asocioj. Li estis che la fondintoj de AIS kaj ghia profesoro, li estis 3 foje kandidato por EDE  che la EU-parlamentaj balotoj, kaj li partoprenis ekde sia 17a jaragho en multaj UEA-kongresoj.
  9. En la lastjaraj Nobelpremioj estas klare ekkonebla la „dialogika principo“. Ne nur che la premio por la paco, sed ech ankau por natur kaj aliaj-sciencoj, ke kelkaj individuoj kune ricevas la saman distingon, t.e. post ilia dialogika kunlaboro.
  10. Tiu „dialogika principo“ restas antauvideble, ankau en la estanteco decida, por la distingo de Nobelpremioj, pro tio estas che la proponoj atentenda, chu la proponita kandidato apud lia faka verkaro, sufichas ankau tiujn atendojn.
  11. Nemere Istvan, verkisto, beletristo, tradukisto, esperantisto, post liaj lastaj historiaj romanoj shajnas, pri mia jugho, tiujn kriteriojn sufichi.
  12. Nemere estas esperantisto ekde lia juna agho. Li verkas ankau esperante kaj ghis nun li estas la plej fekunda esperanta autoro. Sed, kio che esperanto autoroj ne estas kutima, li estas samtenpe ankau plejmulte legata hungarlingva autoro.
  13. Tio koincidas kun la nuntempe de esperantistoj ekkonata necesa turnigho eksteren, por plua popularigo kaj pro tio serchi kontaktojn kun konataj personoj. Ekz. kiel la Pola EDE motivigas parlamentanoj por formi esperanto subtengrupon.
  14. Tamen, por tiucela kvalifiko de Nemere ech ne estas liaj multnombraj beletristaj romanoj decidaj, sed lia posta turnigho al historiaj temoj kaj la maniero de lia prezentajho.Tie estas trovebla la subigo kaj superpasho de la ghis nuna klasika hitorio.
  15. En lia facila kaj agrable komprenebla stilo prilumas la historiajn okazadojn, post nova observado, de ghis nun ne atentitajn au prisilentitajn faktojn el diversaj perspektivoj, aplikante la novajn sciencajn rezultojn el psikologio, sociologio, socopsikologio, politologio, ktp., tiel atingante la superpashon  de la klasika historiprezento.
  16. Alia problemo estas, ke en la klasika historio ghis nun aspirata objektiveco tute ne eblas. Kio realece eblas, estas nur la hermeneutika kompreno. T.e. kun la konscio de relativeco, al aliaj komprenmanieroj, la dialogika kunakcepto de ekzistencie necesaj rezultoj kaj faktoj.
  17. Nun, decidaj estas liaj lastatempaj historitemaj verkoj en kiuj estas ekkonebla la dialogika pensmaniero, kiu montrighas en la divers flanka prezentado kaj komprenado de la historiaj okazadoj. Tiu pensmaniero, kiu nuntempe estighis ech necesa por la pluekzistado sur nia planedo tero.
  18. Alikaze, tiu pensmaniero che Nemere ne venis hazarde de unu al alia tago, sed povas esti sekvebla kaj trovebla jam en liaj fruaj verkoj. Char sci.fikc. romanoj jam de si mem, motivigas la plupashon, de la klasika pensado. Ekz. en la filmprezentado de „Avatar“ estas ekzemplodone ekkonebla la subigo de la klsik-idealismaj valoroj de herojeco, kuragheco, venk(idiot)ismo, ktp.
  19. Kaj vershajne la plej decidan influon donis al lia pensmaniero la dialogika spirito de la esperanto, kiu mem estas la plej autentika ekzemplo de tiu pensado.  Kiu jes mem, ekestis el dialogika kunmetiteco de diversaj lingvoj kaj chiam volas instigi al dialogoj de diversecoj.
  20. Decida estus, por povi aldoni tiun proponon, unue trovi personojn kiuj havas la rajton proponi. Jam ankau antaue estis esperantaj verkistoj kaj  Esperanto mem proponata al Nobelpremio, bedaurinde ghis nun sensukcese. Sed la tempoj shanghighas kaj chiam vaste ekkonighas la eksterordinareco de esperanto kiu jam dauras pli ol 130 jaroj. Pro tio ni devus chiam denove provi, nian proponon.
  21. Jes, Nobelpremiitoj estis jam 4-foje en la historio, kiuj parolis esperanton. Kial ne proponi denove ankau iun kiu havas senperan rilaton al esperanto, au lia/shia verkaro estis senpere influita, mense de esperanto.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi petas subtenon, kundiskutadon kaj konkretan solvo proponon de la membraro el:

 

 

 

 EDE (Europo-Demokratio-Esperanto) , UEA (Universala Esperanto Asocio) kaj                 AIS (Akademio Internacia de la Sciencoj)

 

 

 

 

 

 

 

Eugeno Macko, d-ro. fil., dipl. ing.,

 

 

 

vic.prez. de EDE- federacio,

 

 

 

membro de UEA, kaj

 

 

 

as. doc. de AIS-o

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

Raporto pri la EDE prezentado en la 101-a UK

 

 

 

                          en  Nitro 2016

 

 

 

 

 

 

 

26. 07. 2016, 14-16a horo, en la salono Zvara,  okazis la prezentado de la EDE-Fed (Europo- Demokratio-Esperanto, Fereracio), kiu konsistas  el la:  

 

 

 

 

 

 

 

EDE-Francio reprezentita de prezidanto Pierre Dieumegard, EDE-Germanio reprezentita de vic. prezidanto Eugen Macko, EDE-Pollando reprezentita de prezidanto Eduard Kozyra, EDE-Hungario reprezentita de prezidantino Andrea Ruzicska.

 

 

 

 

 

 

 

La kunveno estis malfermita per la enkondukprelego de EDE-Fed. vic. prezidanto Eugen Macko kaj poste prelegis Pierre Dieumegard prezidanto de la EDE-Francio.

 

 

 

 

 

 

 

La kunvenon cheestis pli ol 40 personoj, partoprenantoj de la  Esperanto UK, el 12 landoj.

 

 

 

 Interesuloj el: Francio (12) , Germanio (6), Pollando (6), Hungario (4), Litovio (2), Danio (2), Belgio (2), Britio (2), Slovenio (1), Svislando (1), Nederlando(1), Brazilo (1).

 

 

 

 

 

 

 

Chefa temo estis la nova situacio en la Europa Unio post la foriro de Britio el la EU (Brexit). Konklude el la prelegoj kaj de la diskutoj, povas esti dirita, ke ne estas esencaj shanghoj atendeblaj en la situacio de la lingva demokratio.

 

 

 

 

 

 

 

Angla restas plue la plej uzata nacia lingvo en la mondo por internacia komprenigho kaj en la EU restas la plurlingveco de 28 shtatoj, kiuj plu bezonas laborlingvon. Ankau tiam se la angla ne plu estus la unua en la EU, restas la dominado de plej grandaj naciaj lingvoj, kiel la franca, germana, kaj, kaj, sed la malgrandaj minimume pli ol 20 t.n. oficialaj lingvoj, restas plue forgesataj en la malantaueco. Tiu signifas por EDE kaj en Esperantujo, ke ni plu devas lukti por justa, demokrata solvo de la lingva problemo en la EU.

 

 

 

 

 

 

 

La temo estis jam pridiskutita ankau en la esperante-politika kunveno chi jare en Alsooers/che Balatono. Veronika Heé (profesorino che la ELTE Universitato en Budapesto)  kompilis la diskutrezultojn en 4 lingvoj (esperanto, angla, cheha, hungara) kiuj estis che la movada foiro kaj che tiu kunveno kiel flugfolioj disdonitaj.

 

 

 

 

 

 

 

Tiusence nuntempe jam okazas en diversaj sferoj, en la politiko, en la scienco kiel en universitatoj, unue alparolado la problemon de la maljusta lingva situacio en la mondo kaj nun ankau konkrete en la Europa Unio, kun proponoj al solveblecoj.

 

 

 

 

 

 

 

Interesan aldonon faris Eduardo Kozyra, kiam li informis pri la movado en Pollando. Kiel jam konate, la Pola EDE agas desupre, kiel ili organizas esperanto-apogantan grupon de parlamentanoj (bezonas esti min. 12 personoj ) kun kiuj eblas esperanto ligitajn proponojn nomi en la Sejmo. La Pola EDE, jam tiel atingis grandan sukceson kun la akcepto de Esperanto, kiel „kulturheredajho en Pollando“.

 

 

 

 

 

 

 

La nuna aktuala novajho el la Pola EDE estas, pri kiu informis Eduardo, ke Chinoj achetis ghis nun, ech tri privatan universitaton en Pollando, kie la instruado devus okazi en la china, angla, pola kaj esperanto. La studentoj povus post kelkjaraj studoj shanghi la universitatojn, inter-ece,  inter Chinio kaj Europo.

 

 

 

 

 

 

 

Kunlaboro kun la Universitatoj okazis chi foje ankau en Nitro. Apud la UK organizis la „Slovaka Esperanto Federatio“, kune kun la „Fakultato de Central Europaj Studoj che la Constantin Filozofia Universitato en Nitra.“  (Faculty of Central European Studies of Constantine the Philosopher University in Nitra) Internationalan Konferencon pri la „Perspektivoj de lingva komunikado en la Europa Unio“ (Perspectives of Language Communication in the European Union),  en tri lingvoj, slovaka, angla kaj esperanto,  kiuj estis resperktive tradukitaj.

 

 

 

 

 

 

 

Sekve povis ankau la chestantaj, ne esperantistoj akademianoj, sperti la altan uzeblecon de esperanto en scienca komunikado. Chiu esperantopova parolanto faris sian prelegon en esperanto, kiuj estis tradukitaj en angla kaj slovaka, kaj per orelaudiloj perataj.

 

 

 

 

 

 

 

La konferenco dauriss 28-29-a de julio en 2016 en la Filozofa Universitato de Nitra. Invititaj estis profesoroj, politikistoj kaj ankau la europ-politika movado EDE. Pierre Dieumegard kaj Eugen Macko, ricevis la bonshancon prezenti en 2 foja 20 minuta prelego kaj en sekva respondo al diskut-demandoj, atentigi al politike aktiva solvo de lingvaj problemoj, kiun celas EDE.

 

 

 

 

 

 

 

Inter aliaj invititaj gastoj kaj cheestantoj estis:

 

 

 

 

 

 

 

Vytenis Povilas Andriukaitis, politikisto, esperantoparolanto, ministro en Litovio kaj komisar en la EU Komisiono por saneco.

 

 

 

Sean Ó Rian, politikisto, esperantisto, ministerio por eksterlandaj aferoj kaj ekonomio en Irlando/ Dublin , prezidanto de la EEU (Europa Esperanto Unio).

 

 

 

Josef Reinvart, politikisto, esperantisto, ministerio por eksterlandaj kaj europaj  aferoj, der Slovaka Republiko.

 

 

 

György Nanovfszky, politikisto, esperantisto, diplomato, eks. konzulo de Hungario en Rusio.

 

 

 

Jacek Protasiewicz, politikisto, el Pollando, parlamentano en Sejm / Polska.

 

 

 

Jiri Zlatuska , politikisto, el Chehio, parlamentano en la Czech Republic.

 

 

 

 

 

 

 

Humphrey Tonkin, universitata profesoro en Usono, esperantisto, iama UEA prezidanto.

 

 

 

Mark Fettes, universitata profesoro en Kanado, esperantisto, prezidanto de la UEA.

 

 

 

Gabriela Missikova, Vice-rector for International Relations of the Constantine the Phillosopher University in Nitra / Slovakia.

 

 

 

Eva Polaková, universitata profesorino, esperantisto, rektoro de IKUen UK-Nitra, AIS-ano.

 

 

 

Frederico Globbo, universitata profesoro en Amsterddam/Nederlando, esperantisto, AIS-ano

 

 

 

Davide Astori, universitata profesoro en Parma/Italio, esperantisto, AIS-ano

 

 

 

Michele Gazzola, Humbolt Universität Berlin/Germanio, esperantisto, AIS-ano.

 

 

 

Pádrag Ó Laighin, universitata profesoro, Dublin/Ireland.

 

 

 

Kaj aliaj,…

 

 

 

 En tute partoprenis pli ol 50 cheestantoj, precipe akademianoj, profesoroj kaj politikistoj kun esperantistoj kiuj interesighas pri la politika solvo de la  lingva problemo en la europa Unio.

 

 

 

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Diskutinduko

 

 

 

Samtempe kun la renkontigho de politika diskuto en Alsooers, okazis la Breksit de Britio.

 

 

 

Post la Breksit komencighis diskuto en esperantujo, chu la nova politika situacio en la Europa Unio estas favora por esperanto. Jes, la situacio shanghighis, sed plejvershajne la solvo de lingvoproblemo, rilate al esperanto restis. Sed, ekestis novaj prioritatoj ene de la restanta EU. Plej rimarkebla estas la perdo de la avantajhoj, de denaske anglaj parolantoj, ekzemple en la politiko, precipe en la EU Konsilio kaj en la EU Parlamento.

 

 

 

Mondvaste tio ne multe shanghos la uzadon de la angla. Ghi restos plue favore uzata lingvo de komercado, scienco kaj ankau de la politiko. En la lernejoj restas la angla la unua fremda lingvo.  Kaj, plejmulte de la uzantoj plue balbutos subdenasknivele, ofte ankau miskomprenante unu la alian.

 

 

 

Sed, iu shangho estas atendebla jam sur la nivelo de konsciigho. Precipe che la plurlingve parolantoj kaj jes, mem che la parolantoj de la angla, kiel fremdan lingvon, kiuj per la angla superpashis, kun la spertoj de la internacieco, la unulingvan enshlositecon. Sur tiu konscinivelo estas jam fakte spertebla la interesigho por esperanto. La inklino lerni esperanton en duolingo pruvas tion.

 

 

 

 

 

 

 

La tempoj shanghighis, tion devas ankau esperantistoj rimarki. Ni faru tion, kio eblas kaj eluzu tiujn eblecojn. La songhoj pri heroisme grandaj venkoj estas for. Ne nur por esperanto, sed ankau ghenerale.

 

 

 

Esperanto naskighis en la tempo de venkidiotismo, sekvante du mondmiliton. Ekde tiam, imperioj kaj ideologioj, venkis kaj malvenkis. Esperanto estas ankau nun chi tie kaj plu evoluighas.

 

 

 

Ankau la shancoj por esperanto shanghighis. Nuntempe ghia estonteco estas che multlingvistoj kaj la internacie evoluintaj demokrataj konsciuloj. La tempo estas for, kiam esperantistoj pri idealisma pensmaniero revis pri unua monda lingvo. La tuta idealisme-idiota pensmaniero shanghighis, imperioj kolapsis, militoj estis perditaj pri tiu maniero.

 

 

 

 

 

 

 

Ke, esperanto neniam posedis tiun, en si mem turnighintan karakteron, sed jam chiam enhavis la amikan kumetitecon en sia spirito, ekde sia arte fariteco, montrighas klare en la nuna tempo, kiam la demokratia diverseco estas de la nova dialogika pensado portita.

 

 

 

Esperanto estas unu lingvo de, ghis nun kelkcent uzataj en la mondo. Ghi ne volas iun de tiuj regi, sed inter ili demokratie justan kunrilaton peri. Ghi disvastigas en la historio novtempan politikan disvolvighon de libera demokratio.Tiun lingvon povas sen devige chiu lerni, se shili atingis la konscinivelon, kiam montrighas la avantajho de la internacia demokratio. 

 

 

 

Pro tio estas unu reala celo, doni la eblecon en chiu diversnivela lernejo, altlernejo kaj universitato, ebligi fakultative lerni esperanton, apud aliaj fremdaj lingvoj. Ech estas necesa esperanton kune lerni kun aliaj lingvoj, char tiel povas montrighi la diferenco inter la naciaj kaj la internacia lingvo. Post iu tempo, plejefike ekshajnas en la reala uzo, la spertebla socia avantajho de tiu lingvo.

 

 

 

Por atingi tiun celon la politika movado EDE volas atingi en diversaj landoj, unue en la EU, ke  „Esperanto estu agnoskita kiel kulturheredajho“. Se tio okazus, la venonta pasho povus esti, proponi  esperanton oferti en la lernprogramoj de diversaj lernejoj. El la internacieca senco de la afero sekvas , ke tio povus sukcesi nur, se aktivighus samtempe kelkaj landoj.

 

 

 

  La Pola-EDE jam havas la unuan sukceson. La aliaj EDE landaj asocioj en Francio, Germanio, Hungario, Bulgario volas postfari. Se estus atingata en 3 landoj la agnosko, eblus proponi ankau enskribi che la UNESCO kiel „internacie monda heredajho“. Tiuj enskriboj povus esti tre helpemaj en diversaj landoj, kiel konkrete montrebla bazo, por proponi enmeti esperanton kiel fakultativan fakon, en la programoj de lernejoj kaj universitatoj.

 

 

 

En la tradicia politika diskutado pri esperanto en Alsooers, la partoprenantoj de la kunveno alvenis al komune proponita, agad kaj laborplano por la jaroj                                                                                                 2016/2017.

 

 

 

EDE-HU: Strategiaj prioritatoj 2016-17

 

 

 

Rezultoj de cerbo-ŝtormo en Alsóörs en la 25a de junio 2016. Gvidis Attila Kaszás. El 33 proponoj estis formitaj 15 grupoj. Poste tio reduktiĝis al 7, kun jena rezulto. La ordo restas decidota, same kiel realigantoj kaj temposkemoj.

 

 

 

Rilatoj kun la Unesko-komisiono en HU plus ĝiaj internaciaj kontaktoj.

 

 

 

  • Ŝancoj enirigi ion en la listojn pri Nemateriaj Valoraĵoj (Hungara aŭ Internacia).
  • Proponi komunajn projektojn – ekz. liveri E-tradukojn por iliaj retpaĝoj .
  • Konigi laborojn de la Unesko-komisiono inter esperantistoj.
  • Projektoj por Unesko-lernejoj, ekz. pri lingva konsciigo.

 

 

 

Retejaj vizaĝoj de EDE-HU

 

 

 

  • Aktualigi la retejon (EO, HU) kaj trovi fortojn teni ĝin aktuala.
  • Krei fejsbukan vizaĝon kaj trovi fortojn teni ĝin aktuala
  • Kreo de trafaj, koncizaj sloganoj kelklingve uzeblaj en sociaj retejoj.
  • Kunlaboro kun aliaj EDE-sekcioj pri reteja kunlaboro.

 

 

 

Kunlaboro kun pliaj instancoj

 

 

 

  • ILEI: forumo en Nyíregyháza; evoluigo de la lernfaciligaj kaj interkulturaj argumentoj.
  • UMEA-HU kaj internacia pri solidareco por rifuĝintoj.
  • Romaaj kaj naciplimultaj kaj similaj organizoj, blinduloj, surduloj.
  • Agado pri socia kaj sociala solidareco ene de HU.
  • eventuala stipendio
  • Kuna agado kun kulturinstitutoj

 

 

 

Lingva demokratio kaj multlingvismo en EU

 

 

 

  • Debati la efikojn de BReliro, i.a. rilate al Eo.
  • Kunpensi kiel protekti la kompletecon de EU kontraŭ foriremaj tendencoj.
  • E-kurso por ontaj diplomatoj (Andrássy, CEU, Corvinus)

 

 

 

Eldonado 

 

 

 

  • Redakti libron de EDE-prelegoj (lingvoj?)
  • Gazetaraj komunikoj, ekzemple pri BReliro, interkulturaj utiligoj de Eo

 

 

 

Preleg-serio

 

 

 

  • Kunsidoj en la 101a UK en Nitro plus raportado.
  • Pri la lingva plureco kaj kategorioj ene de Eŭropo kaj EU
  • Kreo de trafaj, koncizaj sloganoj kelklingve uzeblaj en sociaj retejoj.
  • Pri aspektoj de lingva demokratio (hungarlingve), kun partneroj.

 

 

 

Interna agado

 

 

 

  • Pretigi individuajn leterojn al la EDE-membroj, altigi la membronombron.
  • Okazigi regionajn forumojn ene de Hungario.
  • Kunlabori kun aliaj EDE-sekcioj (FR, PL, DE kaj aliaj)
  • Okazigi seminarion pri la celaro de EDE-HU kaj realigaj projektoj.

 

 

 

AMO-Seminario dum JER 2017

 

 

 

-------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

INVITO al Internacia renkontigho en Alsooers 2016

 

 

 

 

 

 

 

Invitoal jam 16 jaroj okazinta internacie tradicia politika diskuto pri lingvaj problemoj,

 

 

 

en Alsóőrs (che la lago Balatono, Hungario) 24-26a junio 2016

 

 

 

 

 

 

 

Pliaj informoj:   http://www.e-d-e.org/?lang=eo

 

 

 

 

 

 

 

Bonvenas politikemaj civitanoj por diskuti pri aktualaj politikaj temoj kaj la komunikadproblemo en la EU pro la manko de demokrate komuna lingvo.

 

 

 

 

 

 

 

La uzata lingvo estos precipe Esperanto. Sed bonvenas ankaux civitanoj kun politika intereso,

 

 

 

parolantaj nur la hungaran, la germanan, la anglan. Iliaj aldonoj estos tradukotaj. 

 

 

 

 

 

 

 

Aktivuloj el la internacia partio EDE (Europo Demokratio Esperanto) raportos pri siaj laboroj 

 

 

 

 

 

 

 

Se Vi pretas prelegi aux raporti pri esperanto-politika temo bonvolu mendi vian emon.

 

 

 

 

 

 

 

 Adreso: H-8226 Alsóőrs , Honvéd u. 20 

 

 

 

Mobiltelefono, el eksterlando: 0036-203163619,  el Hungario : 06-203163619  (nur en la tempo de la renkontigho)

 

 

 

Pliaj informoj antaue: Rete: eumacko@aol.com     Telefone: 00 49 89 280788

 

 

 

 

 

 

 

Loghloko en la kuvenejdomo por ghis 20 personoj en 4litaj chambroj. 

 

 

 

 Sen partoprenkotizo !

 

 

 

Por la membroj de EDE la  tranoktado kaj matenmangho esta senkosta!

 

 

 

 

 

 

 

Por aliaj partoprenantoj:   Tranoktado en 4litaj chambroj 14.- Euroj / nokto.

 

 

 

Matenmangho 5.- Euroj /mateno.

 

 

 

Se iu volas pli „lukse“ loghi, eblas ankau en la najbaraj domoj por relative malmultekoste.

 

 

 

 

 

 

 

Programskeleto:  

 

 

 

 

 

 

 

Vendredo 24. 06. 2016

 

 

 

 

 

 

 

Alveno de partoprenantoj kiuj tranoktas en la domo

 

 

 

16.00 – 22.00    Akcepto

 

 

 

19.00 – 21.00    Interkona vespero kaj vespermangxo

 

 

 

 

 

 

 

Sabato 25. 06. 2016

 

 

 

 

 

 

 

08.00 – 08.30    Matenmangxo en la domo

 

 

 

09.00 – 09.15    Malfermo, Salutoj

 

 

 

09.15 – 12.00    Prelegetoj (20min.) de diversaj partoprenantoj kaj poste diskutoj.

 

 

 

Temo:  Postfari la ekzemplon de la Pola EDE: Kiel atingi ke Esperanto  estu

 

 

 

enskribita en diversaj landoj kiel „nemateria kulturheredajho“

 

 

 

12.30 – 14.00    Tagmangxo en la apuda restoracio.

 

 

 

14.15 – 15.00    La aktuala situacio de EDE en diversaj EU landoj.

 

 

 

15.15 – 17.00    Kiel devis EDE agi por atingi internacie, t.e. federalnivele pli da sukceson?

 

 

 

17.00 – 17.30    Kafo aux teo pauzo 

 

 

 

17.30 – 19.30    Proponoj por estonta strategio de esperanto politika movado.

 

 

 

20.00 – 21.00    Vespermangxo en iux restoracio en la proksimeco de Alsoörs.

 

 

 

 

 

 

 

Dimancxo 26. 06. 2016

 

 

 

 

 

 

 

08.00 – 08.30    Matenmangxo en la domo

 

 

 

09.00 – 12.00    Proponoj por kaj diskutoj pri komuna internacia politika kunlaboro.

 

 

 

12.30 – 14.00    Adiauxa tagmangxo en la apuda restoracio

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

EDE II. negyedévi programja

 

 

 

 

 

 

 

2016. április 23. /szombat/ 11.00 – 15.00 óra között

 

 

 

 

 

 

 

- INFO asztal

 

 

 

 Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér /METRO megállójánál, a Deák téri Evangélikus templommal szemben/

 

 

 

 

 

 

 

2016. április 28. /csütörtök/ 17.30 órától

 

 

 

 

 

 

 

Közgyűlés

 

 

 

 Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség 

 

 

 

                1091. Budapest, IX., Üllői út  95. I. emelet

 

 

 

  

 

 

 

2016. május 21. /szombat/ 11.00 – 15.00 között

 

 

 

 

 

 

 

- INFO asztal

 

 

 

Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér /METRO megállójánál, a Deák téri Evangélikus templommal szemben/

 

 

 

 

 

 

 

2016. május 26.  /csütörtök/ 17.30 órától

 

 

 

 

 

 

 

Előadó: Stefan MacGill UEA elnökhelyettese

 

 

 

 Téma: Li prezentos pri Nepalo kaj Indonezio (kaj malpligrade pri Singapuro)

 

 

 

     

 

 

 

 Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség 

 

 

 

                1091. Budapest, IX., Üllői út  95. I. emelet

 

 

 

 

 

 

 

 2016. június 24 – 25 - 26.

 

 

 

EDE Nemzetközi konferencia

 

 

 

Helyszín: Alsóörs

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------- 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

Beszámoló az EURÓPA – DEMOKRÁCIA –ESZPERANTÓ szervezet 2015. évi működéséről

 

 

 

 

 

 

 

A magyarországi EDE a 2015. éves jóváhagyott programot megvalósította.

 

 

 

Minden hónap 3. hetében előadásokat és programokat szerveztünk.

 

 

 

 

 

 

 

2015. január 15-énelnökségi ülést tartottunk és véglegesítettük az 2015 évi programunkat.

 

 

 

 

 

 

 

 2015. február 12-én  17.00 órai kezdettel Találkozó az Veszprémi Eszperantó Klubbal

 

 

 

Helyszín: Dózsavárosi Könyvtár, 8200 Veszprém, Szent István utca 73.

 

 

 

Először dr. Hegyi István tartott érdekes előadást, eszperantó és magyar nyelven hallhattuk

 

 

 

Ellentmondásos történelmünk „ témájú történelmi áttekintést. Ezt követően Az EDE működéséről, tevékenységéről Ruzicska Andrea elnök  tartott prezentációt, majd Wacha Balázs bemutatta az eddig elért eredményeket és szorgalmazta a két szervezet között együttműködést.

 

 

 

 Kellemes hangulatú volt a találkozó. Pozitívan értékeljük, hogy megismerhettük egymást és a két szervezet között kapcsolat alakulhatott ki.

 

 

 

2015. március 20-én / péntek / 17.30 óra előadás

 

 

 

Előadó: Petik János EDE tag

 

 

 

Helyszín: Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye,

 

 

 

Helyszín: Budapest, IX. Üllői út 95. II.em.

 

 

 

Téma: Egységes népet az egységes Uniónak

 

 

 

Az előadás érdekes, lendületes, nyelvileg is vonzó és mintaszerű volt, és termékenynek mondható vitát vezetett be.

 

 

 

2015. április 09.-én /csütörtök/ 18.00 óra előadás

 

 

 

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség Üllői út 95- szám. alatti helyiségében

 

 

 

Előadó: Ertl István Hollandiában élő eszperantista

 

 

 

Téma:  Az európai nyelvpolitika és az eszperantó.

 

 

 

„Europaj lingvaj politikoj”

 

 

 

Résztvevők száma: 20 fő

 

 

 

Külföldi meghívott részvevők is voltak: Lengyelországból  4 fő és Németországból 2 fő

 

 

 

A téma rendkívül érdekes volt,  sok kérdés felvetődött az előadás kapcsán, sok informatív és értékes hozzászólással.

 

 

 

2015. május 16.-án /szombat/” INFO  sátor”  program

 

 

 

Helyszín: Budapest, V. kerület Deák Ferenc tér

 

 

 

 Eső miatt elmaradt.

 

 

 

2015.  június 26-27-28. /péntek – szombat - vasárnap/  3 napos nemzetközi találkozót tartottunk Alsóörsön.

 

 

 

A találkozón 2 nemzet részéről volt képviselet Németország és Magyarország.

 

 

 

 A konferencián meghívott előadó voltak:

 

 

 

 Stefan Mac Gill  az Eszperantó Világszövetség alelnöke és

 

 

 

Matykó Jenő a z EDE Federáció alelnöke, a Németországi és Magyarországi EDE tagja;

 

 

 

A konferencia további  résztvevői:

 

 

 

Stefan Konrad Gammelspacher(Germanio) Német EDE Elnöke

 

 

 

Reiner Kurz a Német Eszperantista Szövetség volt Elnöke

 

 

 

Ruzicska Andrea Magyarországi EDE elnöke;

 

 

 

Heé Veronika EDE tag

 

 

 

 Wacha Balázs Magyarországi EDE tagja;

 

 

 

Golden Éva meghívott vendég, a Veszprémi Eszperantó Klub vezetője

 

 

 

 Bernárd Lászlóné a Veszprémi Eszperantó Klub és EDE tag

 

 

 

Jareb Ottmar meghívott vendég

 

 

 

Ez évben Lengyel EDE részéről nem tudtak részt venni a konferencián, de az Kazimier Krzyzak, a Lengyel EDE részéről az alábbi levelet írta:

 

 

 

„Mi treege bedauras, ke mi ne povas partopreni, kiel dum pasintaj jaroj la kunvenojn en tradicia renkontigho en Alsooers che Balatono, sed mi varme petas Vin, ke partoprenantoj de la kunveno, pridiskutu tre gravan eventon de la lasta jaro, ke Pola Ministro pri kulturo kaj Nacia heredajho, enskribis la Esperantan lingvon sur la landan liston de la Pola nemateria kulturheredajho.“

 

 

 

Sajnálom hogy a hagyományos Alsóörsi Nemzetközi Konferencián nem tudok részt venni, de kérem, hogy a találkozón vitassák meg az elmúlt év fontos eseményét, a Lengyel Kulturális és a Nemzeti Örökség Minisztérium részéről  aláírásra és elfogadásra került, hogy az eszperantó nyelv nemzeti kulturális örökségek listáján szerepeljen.

 

 

 

2015. július 24-augusztus 1. 100. Nemzetközi Jubileumi Eszperantó Világ Konferencia

 

 

 

Helyszín: Lille/Franciaország/

 

 

 

A konferenciának 2698 fő részvevője volt, jelen voltak 82 ország képviselői.

 

 

 

A tudományos, kulturális, turisztikai programokat tartalmazó rendezvény szekció ülésein 2 alkalommal lehetőség volt a Francia, Német, Lengyel és most Magyar EDE közös bemutatkozására. Az előadásokon a francia, német. lengyel, magyar eszperantistákon kívül spanyol, japán és angol érdeklődő eszperantisták is részt vettek.

 

 

 

A konferencián 2 fő részvételét saját és egyéb forrásból biztosítottuk.

 

 

 

2015. augusztus 30-31. AIS / Akademio Internacia de la Sciencoj/ Konferencia

 

 

 

Helyszín: Rimini /Olaszország/

 

 

 

A hagyományosan megrendezésre kerülő konferencián Matykó Jenő tartott előadást nyelvi kérdésekről.

 

 

 

Magyarországról  2 fő utazási költségeihez biztosítottunk fedezetet a VII. kerületi Önkormányzattól kapott támogatás terhére.

 

 

 

 

 

 

 

2015. szeptember 12./szombat / INFO  sátor  Bp. V.kerület Deák tér.

 

 

 

Mint már többször is tapasztaltuk, hogy a Deák tér magában nemzetközi környezetet biztosít.

 

 

 

5 fő önkéntes eszperantista jelentkezett a programra,  akik szorgalmazzák az európai nyelvprobléma demokratikus módon történő megoldását. (nem az angol ellen, hanem az angolt, nemzetközileg demokratikusan kiegészíteni szeretnék)

 

 

 

 

 

 

 

2015. október 03. /szombat/10.00 - 19.00 óra között INFO  sátor

 

 

 

Helyszín:a VII. kerületi Klauzál tér

 

 

 

Részvettünk a helyi civil szervezetek számára bemutatkozási lehetőséget biztosító ún.civil börzén.
Az Erzsébetvárosi  Civil Szervezetek Szövetsége  3x3 nm-es sátrat biztosított, ahol a többi VII. kerületi civil szervezettel együtt az Európa – Demokrácia - Eszperantó civil szervezet is bemutatkozott, kiadványainkkal, szórólapokkal megjelentünk, tagtoborzásra és népszerűsítésére is alkalmunk adódott.

 

 

 

Az utcai tájékoztatót az Európa - Demokrácia - Eszperantó magyarországi civil szervezet évek óta, rendszeresen szervez. Ernyőszervezetünk az Európa - Demokrácia - Eszperantó nevű európai, n e m z e t k ö z i föderáció, a magyarországi szervezet társszervezetivel együtt 1) az Európai Unión belüli valóban nemzetközi demokrácia 2) a szolidaritás 3) és a nyelvi demokrácia mellett érvel.

 

 

 

A komolyan vett nyelvi demokrácia tartalmazza az eszperantó alkalmazásának komolyan vett (deklarált) jogi elismerését az Európai Unió nyelvei körében. A magyar EDE nem követeli az eszperantónak az Európai Unióban központi közigazgatási nyelvként való használatát, hiszen a nyelvi kérdések d e m o k r a t i k u s kezelése mellett áll, és minden kérdésben széleskörű tájékoztatáson és vitán alapuló demokratikus döntéseket tart csak célszerűnek és méltónak.

 

 

 

 

 

 

 

2015. november 20. . /szerda  /17.30 órától

 

 

 

Helyszín: Kulturális Eszperantó Szövetség székhelye /cím: Budapest, IX. Üllői út 95./

 

 

 

Előadás: Matykó Jenő az EDE Federáció alelnöke

 

 

 

Téma: „A Interefiko de demokratioj kaj ilia minaco.
              Aktuala politika problemo de migrado”

 

 

 

            A demokráciák kölcsönhatása és veszélybe kerülése

 

 

 

            A migráció aktuális politikai problémái.

 

 

 

 

 

 

 

2015. december 17. 18.00 órától Az éves munka értékelése

 

 

 

Helyszín: EDE  Marek József u. 31.

 

 

 

Stratégia céljaink relációban vannak az eddigi Francia, Német, Lengyel és most Magyar EDE (Európa – Demokrácia - Eszperantó) szervezetek céljaival, nemzetközileg.

 

 

 

Ebben a négy országban az EDE jogilag bejegyzett társadalmi szervezet fő célja, a nemzetközi demokratikus megértés, melyhez egy nemzetközileg semleges nyelv szükséges.

 

 

 

A 2015. év folyamán több alkalommal részt vettünk a partner szervezetek rendezvényein:

 

 

 

Magyar Eszperantó Szövetség, Fajszi Kör, Belvárosi Eszperantó Klub, a megyékben működő eszperantó Klubok.

 

 

 

Hazai viszonylatban célkitűzésünk tájékoztatás a nyelvi demokráciáról, a nyelvi és kulturális jogokról, az EDE taglétszámának növelése, a partner szervezetekkel a kommunikáció javítása és az együttműködés erősítése.

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Az Európa – Demokrácia - Eszperantó elnöksége tisztelettel meghívja a soron következő előadásra és közgyűlésre az EDE tagokat és

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 53
Heti: 30
Havi: 1 116
Össz.: 103 062
Oldal: Mi az E-D-E?
Európa-Demokrácia-Eszperantó - © 2008 - 2017 - ede-hu.hupont.hu