Európa-Demokrácia-Eszperantó

 Szakértői csoport által összeállított kérdések:

 Demandoj al la hungaraj politikaj partioj

Kaszás Attila elküldte egy szakértői csoport javaslatát:

Proponataj demandoj al EDE por la politikaj demandoj al la partioj

1.) Cxu vi iniciatus kaj/aux subtenus iniciaton, ke oni povu uzi Erasmus+ financadon por esperantlingvaj projektoj?

- Kezdeményezné-e vagy támogatna-e olyan kezdeményezést, hogy az Erasmus-programot eszperantó nyelvű projektekre is kiterjesszék?

2.) Cxu vi subtenus ke EU ellaboru sistemon por rekte subvencii individuan linhvolernadon?

- Támogatná-e, hogy az EU dolgozzon ki egy rendszert az egyéni nyelvtanulás finanszírozására?

3.) Cxu vi subtenas ke je euxropa nivelo oni igu lingvokursojn agnoskata parto de chies ajn labortempo ?

- Támogatná-e, hogy európai szinten a munkaidő általánosan elismert részévé tegyék a nyelvtanfolyamokat?

4.) Cxu vi iniciatus kaj/aux subtenus, ke sekve de Breliro sxangxigxu la statuso de la laborlingvoj de la Euxropa Unio, tiel, ke aliaj lingvoj ol la angla havu pli da sxanco por esti uzataj?

- Kezdeményezné-e és/vagy támogatná-e, hogy a Brexit következményeként megváltozzon az Európai Unió munkanyelveinek a státusza olyan értelemben, hogy az angolon kívül más nyelvek szélesebb körű használata is lehetővé váljon?

Kérdések az magyarországi politikai pártokhoz:

(Demandoj al la hungaraj politikaj partioj)

Az Európai Unió állást foglal az európai nyelvi és kulturális sokszínűség mellett, de a gyakorlatban alig történik még valami, hogy ez a nyelvi és kulturális sokszínűség fennmaradjon.
Az Európa-Demokrácia-Eszperantó nevű civil szervezet, mint a neve is mutatja, az európai demokrácia elmélyítésére törekszik, és úgy véli, ennek kiemelten fontos tényezője az összes európai nyelv egyenjogúsága.

Ezért EDE olyan politikai erőket keres, amelyek egyetértenek az alábbi problémák fontosságával és megoldásukban hatékonyan részt kívánnak venni. 

 Ezért fordul a magyar pártok képviselőihez az alábbi kérdésekkel:

1.    Jelenleg az EU-ban csak az ún. államnyelvek hivatalosak

.
Fontosnak tartaná-e az Ön pártja,


a.   hogy az Európai Unió minden (államisággal nem rendelkező) nemzete, nemzetisége és etnikuma nyelvi szempontból is azonos jogokkal rendelkezzen és minden nyelvi közösséget megillessenek  a közösség megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei.

 
Igen            Nem            Részben

 Magyarázat:

A mai eszperantósokat  létező másodlagos nyelvközösségnek tartom (vö, a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatával), de nem tartom nemzetiségnek. Mindamellett az eszperantó fenntartásának a feltételeit is garantálni kellene, ezt várhatjuk el.


b.  hogy a különböző nemzetek (nemzetiségek, etnikumok) közötti kommunikációban legyen egyetlen közös, minden állampolgár által többé-kevésbé beszélt nyelv,

 Igen            Nem            Részben

c. Elismeri-e az Ön pártja, hogy ez a közös nyelv azt a nemzetgazdasági, politikai és kulturális téren kivételezett helyzetbe hozza, amelyik  nemzetnek ez az anyanyelve?

 “’ez a közös nyelv” – tehát: ha egy esetleges nemzeti nyelv a kizárólagos nemzetközi nyelv pozíciójába kerülne…

 Igen            Nem

 d. Ha igen, elismeri-e, hogy ezen a téren valóban demokratikus megoldást csak egy mesterséges nyelv (leginkább az eszperantó) jelentene? Hajlandó volna-e egy ilyen nyelv általános elterjesztésének hatékonyan mozgatója lenni?

 Igen            Nem


e. Hajlandó volna-e az Ön pártja fenti problémáknak széleskörű nyilvánosságot biztosítani, megoldásukban aktív szereplőként közreműködni?

 Igen            Nem

 2.    Ha az európai demokráciát és a népek egyenjogúságának kiteljesülését fontosnak tartjuk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani kisebb európai nyelvek és ezen belül is a szomszédos népek nyelveinek megismerésére.

a.    Egyetért-e az Ön pártja ezzel?

Igen        Nem


b.    Ha igen, hajlandó-e e nyelvek propagálásában segíteni, kiemelt szintű oktatásáért síkra szállni?

 Igen        Nem

 3.     Hogyan próbálják elérni, hogy az azonos nézeteket valló magánszemélyek a (légiesült) határokon át is közvetlen kapcsolatba léphessenek, esetenként közös álláspontjuk képviseletére az Unió szintjén a nemzetállamok határaira való tekintet nélkül együttműködhessenek.

A lényeges információk, a tájékoztatások változatos, de áttekinthető és könnyen értelmezhető formában minél több állampolgárhoz eljussanak?

 4.      Mi az Önök pártjának álláspontja a kisebb európai nyelvek oktatásával kapcsolatban?

A kérdés háttere:

A nyelvi sokszínűség fenntartását a nemzetállamok most úgy próbálják elérni, hogy saját “államnyelvük” (a magyarok a magyar,  a szlovének a szlovén stb.) mellett kiállnak: mindeközben valójában csak az angol nyelv presztízse nő.  Például a tartalmi összefoglalók (rezümék, “abstract”-ok) egyre ritkábban jelennek meg, többnyire nem jelennek meg kisebb nyelveken, még akkor sem, amikor pl. a tárgy az adott nyelvhez vagy közegéhez kapcsolódik.  Nemzetközi cégek az angol nyelv használatára állnak át akkor is, ha pl. alkalmazottaik és ügyfeleik többsége a német vagy a francia stb. nyelvet beszéli. -   A kisebb nyelvek hordozóinak kölcsönös megbecsülése a kulturális sokszínűségnek ugyanúgy feltétele, mint ahogy ennek feltétele a nemzetek saját (állam-) nyelvének és saját nemzeti kultúrájának megbecsülése is.

Megjegyezzük, hogy az államnyelv szónak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az államnyelv minősítés lehetséges értelmezése különböző szövegekben és különböző országokra vonatkoztatva eltérő. Pedig a nyelvi jogi kérdések kezelésének az egyes országokon belül is általános nemzetközi normákkal kellene összhangban lenni. Amíg a többségi nyelvek jogi státusza sem világos, a nyelvi egyenjogúság alkalmankénti (sokszor: ad hoc) tárgyalása sem vezethet tartós eredményekre.

 5.     Minden gyermeknek alapvető joga, hogy szüleinek nyelvén vagy nyelvein ismerkedjék meg az emberi kultúrával, illetve szűkebb közösségének kultúrájával.

Mit kíván ennek érdekében tenni az Önök pártja?

A kérdés háttere:  

 Ugyan a fenti jogokat a többségi családok gyermekei az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is, bár különböző mértékben, de többé-kevésbé zavartalanul élvezik, a nemzetiségi (kisebbségi) gyermekek esetében az anyanyelvi nevelés mindeddig sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem kielégítő.

6.   Mit szándékozik tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy az eszperantó használatának intézményei, jogszerű feltételei megvalósuljanak?

Az 1887-ben Lazar  Markovics Zamenhof által  útjára indított  eszperantó az  1900-as  évek eleje óta  egyrészt szüntelenül  betölti a közvetítő nyelv funkcióját a nyelv ismerői, rendszeres vagy alkalmi használói körében;   másrészt  az eszperantó egy másodlagos nyelvi közösség  nyelveként  is  hosszú hagyománnyal  rendelkezik.  Az eszperantó bölcsője Európa, az eszperantó nyelv és az eszperantó irodalom az európai kultúrának is része.

A kérdés háttere:

Ahhoz, hogy a nyelv ismerői a nyelvet a lehető legadekvátabb módon használhassák, hogy az adott nyelv kultúrája fennmaradjon és fejlődjék, szükség van a nyelv oktatásának, a nyelven való könyvkiadásnak, a nyelvet figyelembe vevő, megfelelő könyvtári ellátásnak az összehangolt fejlesztésére.  Az eszperantó oktatásának például hol az alapszinten, hol a felsőoktatásban, hol itt, hol ott vannak és voltak megfelelő kezdeményei, de az egyes szintek újra és újra elsorvadnak, ha a többi szint nem egészíti ki őket.   Pl. a felsőoktatás működése nélkül nem tartható fenn a középfokú oktatás. Az intézményi háttér hiánya vagy az intézményi háttér összehangolatlansága miatt az eszperantó kultúra fejlődésének ügyében az eszperantót használók és művelők munkájukat időről időre szinte újra kell, hogy kezdjék. 

7.   Mit kíván tenni az Önök pártja annak érdekében, hogy

1) a szólásszabadság és a sajtószabadság tartósan fennálljon a különböző népek közötti  kommunikációban is érvényesüljön

Mit szándékoznak tenni a valóban nemzetközi demokráciának a társadalom minden szintjén való megvalósulásáért?

 A nemzetközi és nemzeti jogi és politikai kommunikáció nyelvileg is túlságosan bonyolult, a tájékozódásnak így az anyanyelvi hírszolgáltatásban és gondolatcserében is akadályai vannak. Sok esetben hiányzik a közérthető nyelvezetű, szabatos híradás és a lényegre törő hírmagyarázat.

A kérdés háttere: 

Az Európai Unió állampolgárait egyenlő jogúaknak tekinti.  Ugyanakkor a polgárok politikai szerveződésének, véleményképviseletének alapját a külön-külön vett nemzetállamok adják. Az egyes nemzetállamokon belül választott képviselők csak az Európai Unió felső szintjein szerveződhetnek közvetlenül az általuk képviselt álláspontok szerint. Nincs gyakorlata és valódi lehetősége az eleve (Unión belüli) nemzetközi politikai önszerveződésnek, pl. (eleve) nemzetközi pártok alapításának, az Európai Unió közös és általános problémáinak tárgyalása és sikeres kezelése ennek kárát vallja."

• EDE: La politika vojo István ERTL

Karaj samlistanoj,  anta'u jaroj István ERTL  (ERTL, IŜTVA:N)  verkis artikolon kun la titolo: Esperanto kaj Eŭropa Unio: ĉu miraĝo, ĉu  perspektivo. Li dediĉis apartan ĉapitreton al la federacio Eŭropo - Demokratio - Esperanto. 

Sube mi citos ĝin:


"EDE: La politika vojo


"Dum la agado de EEU restas strikte rilata al la lingvopolitika kampo, tiu de Eŭropo Demokratio Esperanto " (EDE) aliras pli ambicie la ĝeneralan batalkapon de "granda" politiko. EDE estas memdifine politika movado, kiu partoprenis la eŭropanjn eletojn de 2004 kaj 2009 en Francio., kaj tiujn de 2009 en Germanio. EDE celas "plidemokratiigi Eŭropon interalie per la uzado de neŭtrala komuna lingvo",. laŭ alvokoj de kelkaj el ĝiaj aktivuloj (Libera Folio 2009). Do, EDE estas multflanke kaj diversaspekte kritikata, i,a. pro la supozata vaneco klopodi kunkrei eŭropan identecon, pro la risko kompromiti la tradician politikan sentenon publike nerŭtralan de esperantistoj (komentoj de J. Camacho, G. Pirlot k.a. al Libera Folio 2009).. aŭ pli specife pro neklara sinteno al konkretaj politikaj demandoj (Herolodo Komunikas 2009). Senduba sxajnas la reklamvalora utilo de EDE-agado, ĉar ĝi neeviteble generas multajn menciojn en amaskomunikuiloj. Ĉu prosperos al politika movado kun lingvo kiel ĉefmotiva temo kreski kaj fiere eniri la cxeffluon de politiko, simile al la sukceso de la verdula movado, restas pruvote."


(István ERTL: Esperanto kaj Eŭropa Unio, ĉu miraĝo ĉu perspektivo? En: La arto labori kune. Festlibro por Humphrey Toikin. Universala Esperanto-Asocio. Rotterdam 2010, o.142.

Mi volus kompletigi la supran resumon de István ERTL (ERTL, IŜTVA:N) je kelkaj punktoj, kiuj estas gravaj almenaŭ por mi.   Mi mencias, ke nia civitana asocio, Eucopo - Demokratio - Esperanto, funkcianta en Hungarujo, estis registrita je la 2a de de Decembro 2009a, kaj kiam la eseo de ERTL estis verkata, supozeble informoj pri gxi ne estis facile aireblaj au vaste konataj. 

Eŭropo - Demokratio - Esperanto estas konfederacio el landaj organizoj. En Hungarujo funkcias civitana asocio Eŭropo - Demokratio - Esperanto, registrita en Hungarujo  (relegu supre).  Ĝi morale subtenas laboron de aliaj sekcioj, akceptas la minimuman komunan programon de la federacio, tamen la supra priskribo de I. ERTL ne plene validas pri ĝi. Ekzemple, la Hungaria asocio Eŭropo - Demokratio - Esperanto, ne estante partio, ne havas en sia programo intencon partopreni elektojn,
ja ĝi ne rajtas intenci tion... eĉ se ĝi cetere ĝojas pri partopreno de Francoj kaj Germanoj, aŭ ne ekskludas similan evoluon iam postlonge en la tuta Europa Unio (precipe en estonta tempo, kiam vere ekzistos internaciaj partioj)..

La civitana asocio Eŭropo - Demokratio - Esperanto en Hungario ankaŭ ne havas en sia programo uzon de Esperanto kiel pivota aŭ iel (ajn) centra lingvo en Eŭropa Unio, kaj ne havas en sia programo la celon prezenti Esperanton kiel rimedon aŭ simbolon, esprimilon de Eŭropa Konscio. Ni prefere volus havi konscian rilaton al la juraj kondiĉoj, kiujn EuropaUni prezentas (aux ne prezentas) al ni.

Ni estas p o r plisimipligo kaj plidemokratiigo de komunikado en Eŭropa Unio, kun respekto al la multkultura kaj multlingva tradicio en la landoj de Europa Unio, p o r demokratia kaj aktiva Euxrop-Unio (ne allasisma) lingvopolitiko, kiu garantius ankau seriozan konsideron de Esperanto en diskutoj pri lingvopolitiko, sen antauxdifini, kian rolon oni akceptu por Esperanto.

Ene de Eŭropo - Demokratio - Esperanto en Hungario agadas individuoj, kiuj ja persone akceptas aŭ ne akceptas similajn alirojn (do povas esti, ke iu el niaj membroj volus, ke Esperanto estu pivota lingvo, alia, ke Esperanto estu idetneca lingvo ks.), sed ion tiom konkretan nia komuna celpriskribo ne enhavas.

Estas malfacile klarigi, ke la celo estas konsideri ĉiujn rolantojn de la socia vivo, do ankaŭ nin,
ĉe decidoj surbaze de bona informado kaj demokratia pritrakto. Ne estas la celo anticipe trudi n i a n opinion kaj anticipe tute d i f i n i t a j n solvojn.

Blazio VAHA.n.s.WACHA Balázs,  148 10 03 3533

Hungarlingva adreso: 1114  Budapest, Kanizsi u. 24. II. 1.

tel.: 242 11 56 

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat