Európa-Demokrácia-Eszperantó
Mert nincs európai demokrácia nyelvi demokrácia nélkül.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Az módosított alapszabályt a Törvényszék 2015. szeptember 24-én hagyta jóvá.
A jogerőre emelkedés nyilvántartási száma:12.Pk.60.888/2009/19.
Az alapszabály módosítása megfelel a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, (továbbiakban a Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. tv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek.
EURÓPA – DEMOKRÁCIA - ESZPERANTÓ
ALAPSZABÁLYA
I. Általános rész
1. §
(1) A Civil szervezet neve magyarul: „Európa –Demokrácia –Eszperantó“. A Civil szervezet neve eszperantóul: „Europo – Demokratio – Esperanto“, a továbbiakban EDE.
Szervezetünk a Europo – Demokratio - Esperanto strasbourgi székhelyű politikai szervezet Európai Föderáció ernyőszervezet magyar szekciójaként határozza meg magát.
Működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, (továbbiakban a Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. tv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szabályozzák.
(2) A Civil szervezet székhelye: -H- 1078. Budapest, Marek József u. 31. III. e. 7.
(3) Az alapítás éve : 2009
2. §
A Civil szervezet célja
(1) A demokrácia erősítése, Magyarországon és Európában, a nemzetközi demokrácia és az európai identitás továbbfejlesztése.
(2) A kulturális cserék szorgalmazása, a nyelvek és kultúrák különbőzöségének elismerése, a kulturális értékek megvédése és megőrzése.
(3) A nyelvi demokrácia növekvő érvényesítése; a nemzetközi kommunikáció eszközeinek, lehetőségeinek bővítése, ezen belül: az eszperantó nyelv alkalmazásának elősegítése.
(4) A szervezet a célját a nyilvánosság bevonásával, politikai vélemény kialakítása révén akarja elérni, együtműködésben más hasonló célú szervezetekkel országos és nemzetközi téren.
(5) Nemzetközi kapcsolataiban (föderációs szinten) munkanyelveként az EDE az eszperantót használja. Az országon belüli kapcsolatokban minden tag egyaránt használhatja az eszperantót és az adott ország nyelvét vagy nyelveit, esetünkben a magyart.
3. §
A fentiek értelmében a szervezetnek vállalkozás jellegű tevékenysége nincs. A szervezet javai csakis az alapszabály céljai megvalósítására hasznosíthatók.
4. §
Az egyesület tagsága
(1) A Civi szervezet tagja lehet minden természetes személy, aki a szervezet céljait támogatja. A politikai pártokban való tagság nem akadályozza a jelentkezőt, hogy ennek az egyesületnek is tagja legyen.
Azok a személyek azonban, akik tagjai vagy szimpatizánsai olyan pártoknak vagy egyesületeknek, melyeknek elvei az ENSZ által deklarált emberi jogokkal nem egyeztethetők össze, az EDE magyarországi szekciójának nem lehetnek tagjai.
(2) A tagságra benyújtott kérvényről az elnökség határoz.
(3) A tagság kilépéssel, kizárással, vagy elhalálozással szünhet meg.
(4) A szervezet bármely tagja bármely időben kiléphet a szervezetből. A tagsági viszony kilépés esetén az elnökséghez címzett bejelentés tényével szűnik meg, de a már korábban befizetett folyó évi tagdíj nem fizethető vissza.
5)A tagoknak a tagsági díjat minden év március 31-ig kell megfizetni. A meg nem fizetés esetén igazolható módon, írásban kell felszólítani, mert mulasztása esetén a tagsága megszünhet.
Ha írásbeli figyelmeztetés után hat hónapra sem fizeti be, akkor az elnökség azonnali hatállyal kizárhatja.
Ki kell zárni azt a tagot , aki kötelességeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanságból jelentős mértékben megsérti, illetőleg akinak tevékenysége az EDE céljának megvalósítását, működtetését egyéb jogos érdekét súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Kizárást csak fegyelmi eljárás útjánlehet alkalmazni. A fegyelmi eljárás lefolytatása az elnökség feladata. A fegyelmi eljárást az EDE bármely tagja kezdeményezheti. Az írásbeli kezdeményezést az elnökséghez kell benyújtani.Az elnökség a kizárás tárgyában köteles a kezdeményezés kézbevételétől számított harminc napon belül tárgyalást tartani, amely tárgyalásra köteles meghívni azt a tagot, akivel szemben a kizárást kezdeményezték. A meghívót a kizárandó tagnak úgy kell megküldeni, hogytárgyalást időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban kézhez kapja. A tárgyaláson a kizárandó taggal ismertetni kell a kizárást kezdeményező iratot és részletesen tájékozatni kell arról,hogy milyen okból folyik vele szemben a kizárási eljárás. A kizárandó tag részére biztosítani kell, hogy az ügyben részletes nyilatkozatot tegyen. A kizárandó tag jogosult nyilatkozatát írásban is beterjeszteni.
Az elnökség a kizárandó tag meghallgatását követően dönt a kizárás kérdésében , amennyibena kizárandó tag a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg,úgy az ügyben döntő határozat a meghallgatás hiányában meghozható.
A kizárásról szóló elnökségi határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátnia. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.
A tagnak átvételt igazolható módon a meghozataltól számított 8 naponbelülkézbesíteni kell, amelyben tájékoztatni kell őt a jogorvoslat lehetőségéről.
A határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a közgyűléshez címezve, az elnökséghez kell benyújtani a kézbesítéstől számított 15 napon belül. A fellebbezést a soron következő rendes közgyűlésen a közgyűlés napirendjére tűzve kell megtárgyalni.
(6) A tagok jogai:
a.) A közgyűlésen személyesen vehet részt.
b.) A szervezet tagjai szavazati valamint választási és válaszhatósági joggal rendelkeznek. Választható a Civil szervezet szerveibe.
c.) Javaslatot tehet a szervezet határozatainak meghozatalára
d.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel határozat szerint szerződést kell kötni;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
e.) Részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein.
f.) Észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat a szervezet és szerveit érintő bármely kérdésben.
(7) A tagok kötelességei:
a.)A tagok kötelessége betartani a szervezet alapszabályát és határozatait.
b.)A tagdíj rendszeres fizetése.
c.) A tagsági díj összegét a közgyűlés állapítja meg. A szervezet tagja leróhatja a tagsági díjat a belépési nyilatkozattal egyidejűleg a pénztárba történő befizetéssel vagy a nyilatkozat megtétele után az EDE bankszámlájára történő átutalással
d.) A Civil szervezet illetőleg a vezető szerv által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése.
II. Szervezeti rész
A Civil szervezet szervei:
a) a közgyűlés
b) az elnökség
5. §
Közgyűlés
(1)A szervezet legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll.
(2) Általános közgyűlést egy évben egyszer kell összehívni.
(3) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Rendkívüli közgyűlés akkor is összehívható, ha a szervezet érdeke ezt szükségessé teszi, vagy ha az egyesületi tagok 1/3-a a közgyűlés összehívását a feladatok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
(4) A Közgyűlés összehívása
A közgyűlést a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze a szavazásra jogosultakat.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét
Az éves rendes közgyűlésnek az alábbi napirendeket kötelezően tartalmazni kell
a) az EDE tevékenységérők szóló éves beszámolót
b) a soron következő év programja, szakmai pénzügyi terve
c) számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámoló
d) az EDE tagjai által indoklással együtt beterjesztett javaslatok
A közgyűlés megtartásáról szóló értesítést, a napirendet tartalmazó meghívót a tagok részére átvételt igazoló módon legalább két héttel az összejövetel előtt kell megküldeni.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az EDE tagok által beterjesztett javaslatokat akkor lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel írásban benyújtották az elnökséghez. A határidőn túl vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha jelenlevők többsége ezzel egyetért. Ha a határidőben szabályosan beterjesztett javaslatot az elnökség nem veszi napirendre, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően egyszerű többséggel dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(5) A közgyűlés, mint a legfelső határozathozó szerv, minden feladatra illetékes.
(6) Az éves pénzügyi elszámolást és az elnök éves beszámolóját a közgyűléssel kell elfogadtatni és az elnökség jóváhagyására írásban kell előterjeszteni.
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a.) az alapszabály jóváhagyása;
b.) az alapszabály módosítása;
c.) az elnök éves beszámolójának és a pénzügyi beszámoló elfogadása, a soron következő év programjának és költségvetésének elfogadása;
d.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
e.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal;
f.) tisztségviselők megválasztása, esetlegesen a visszahívása is.
A tisztségviselő visszahívható, ha tisztségéből adódó feladatát nem látja el.
g.) határoz valamely társaságokban való testületi részvételről;
h.) hitelfelvételről;
i.) minden üzleti eljárás jóváhagyásáról;
j.) tagdíj megállapításáról;
(7) A Közgyűlés határozatképessége:
a.) Minden alapszabály szerint összehívott közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagok 50%-a + egy fő személyesen jelen van. Arra az esetre, ha nincs jelen a tagoknak több mint a fele, a közgyűlés az eredeti időpont után egy fél órával elhalasztásra kerülhet. Az eredeti helyszínen, eredeti napirenddel megismételt közgyűlés a tagok létszámától függetlenül határozatképes, hogy ha ezen következményről a meghívóban a tagokat erről tájékoztatják.
b.) Minden tagnak egy szavazata van.
c) A Mandátumvizsgáló Bizottság végzi el a megjelent képviseleti jogszerűségének ellenőrzését. A Közgyűlést megelőzően a jelenléti ív aláírásakor ellenőrzi a közgyűlésen megjelent személyazonosságát, illetve azt, hogy a közgyűlésen megjelenő személy jogosult-e a szavazásra.
d.) A közgyűlés általában döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A szavazatok egyenlősége esetén a kérdés visszautasítottnak minősül.
e.) Amennyiben egy szavazati joggal rendelkező tag kívánja, titkos szavazást kell tartani.
f.) Az alapszabály módosításához a megjelent tagoknak a 2/3-os többségére van szükség. Az alapszabály módosításáról csak akkor lehet szavazni, ha a napirenden ez a pont már a meghívón is szerepel és ha az érvényben lévő korábbi, mind a javaslat szerinti módosított szabályzat szövegét a tagoknak eljuttatták.
(8) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos választásoknál egységes választólapokat használnak. Minden résztvevő, minden választási folyamatra kap egy lapot, melyet szavazást követően összehajtva, letakarva lead. A szavazás leadása után a szavazatokat megszámlálják, a megválasztott személyek nevét kihirdetik.
(9) A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök nyitja meg. A közgyűlés megnyitását követően a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke jelentést tesz a Közgyűlés határozatképességéről. A Közgyűlést az elnök vagy az alelnök illetve a nevezettek más levezető elnök felkérésére tehetnek javaslatot, ez utóbbi esetben a levezető elnök személyéről a Közgyűlés dönt. Ezt követően a Közgyűlés megválasztja 2 fős Mandátumvizsgáló Bizottságot és a 2 fős Szavazatszámláló Bizottságot 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt, mindegyiküket a levezető elnök indítványára.
A Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően a Közgyűlés napirendet fogadja el, majd az elfogadott napirend szerinti sorrendben kerülnek a napirendi pontok megtárgyalásra.
(10) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni. Tartalmazni kell a szavazásra feltett kérdéseket, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlése elején megválasztott 2 fő személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet az EDE székhelyén a tagok számára hozzáférhetővé kell tenni.
(11) A személyválasztások titkosak. A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető esetében lehet kivételt tenni és nyilvánosan szavazni, ha ezt a jelenlevők részéről senki sem kifogásolja.
(12) A tisztségviselők választásánál minden tagnak joga van jelölt állítására. A tagok saját magukat és a távollévő tagokat is jelölhetik.
(13) Határozathozatal
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha egy tag nem szavazhat valamely ügyben, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(14) vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
a.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(c.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak,
d.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(15 ) A Civil szervezet megszűnésének elhatározásához a közgyűlésen jelenlevő tagok 3/4 –es többsége szükséges. A határozatot csakis a közgyűlés összehívása előtt történt bejelentés után lehet a szavazat tárgyává tenni.
6. §
Elnökség
1) Az elnökség a Civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve, 3 tagból áll.
- elnök
- alelnök
- 1 elnökségi tag
A Civil szervezetet az elnök képviseli. Az elnök távolléte esetén az alelnök vagy megbízás alapján az elnökségi tag képviseli.
A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
(2) Az elnökséget a közgyűlés választja 2 évre. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnököt a közgyűlésen egy különálló választás során választják meg. A hivatalban levő elnökség a választási időszak lejárása után is tisztségben marad mindaddig, amig az új elnökséget meg nem választják.
(3) Az elnökség feladatát tiszteletbeli hivatal betöltéseként látja el, a folyó ügyek elvégzésére foglalkoztathat ügyintézőt, aki az elnökségi összejöveteleken tanácskozási joggal vehet részt .
(4) Elnökségi ülések évente legalább kétszer tartandók. Az elnökségi ülésre való meghívás levélben vagy elektronikus módon történik, legalább három nappal az összejövetel előtt. Az elnökségi ülések előtt és között az elnökségi tagok elektronikus posta vagy telefon útján kapcsolatot tartanak, és rendszeresen véleményt cserélnek.
(5) Az elnökség hatásköre és feladata:
a) A két közgyűlés közötti időszakban irányítja a szervezetet, gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
b) Az elnökségnek a következő feladatok elvégzéséről kell gondoskodnia:
szervezés, tájékozódás, tájékoztatás.
c) A rendes és rendkívüli közgyűlés összehívása.
e) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökég 2 tagja indítványozza.
f) Elkészíti az éves költségvetést és tevékenységének programját.
g) Dönt a tagfelvétel és kizárás kérdésében.
(6) Az elnökség határozatképessége:
a) Az elnökség az üléseken nyílt szavazással hozza meg határozatait. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik.
Az elnökség határozatait egyhangú döntéssel hozza meg.
b). Az elnökség ülésezhet oly módon is, hogy a tagok technikai eszközök igénybevételével ellenőrizhetően, azonosíthatóan, ugyanazon időben egymással kapcsolatban állnak és részt vesznek a tanácskozás, döntéshozatal mozzanatában.
A telefonon vagy e-postán hozott határozatokat írásban is meg kell fogalmazni, majd az elnöknek aláírásával kell hitelesítenie.
7.§
Az elnök hatásköre
(1) A Civil szervezet legfőbb tiszségviselője az elnök az egyesület képviseletében köteles a testületi (közgyűlés, elnökségi) határozatokat betartani és betartatni.
(2) Vezeti és szervezi az elnökség munkáját.
(3) Képviseli az egyesületet.
(4) Elkészíti a közgyűlésre a beszámolókat.
(5) Ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a közgyűlés megbízza.
(6) A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
Az alelnök feladata
(1) Feladatait az elnökség határozza meg.
(2) Az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése
(3) Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket az alapszabály, a közgyűlés ill az elnökség a hatáskörébe utal.
(4) Az elnök távollétében gyakorolja az elnök hatáskörét.
(5) A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
Az elnökségi tag feladata
(1) Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel.
(2) Megbízás alapján a szervezet képviselete.
8. §
A határozatok hitelesítése és az összejöveteli nyelvek
(1) Az elnökségi üléseken és tagsági közgyűléseken történt határozatokat írásban kell rögzíteni, és az elnöknek és a jegyzőkönyvvezetőnek alá kell írni.
(2) a nemzetközi kapcsolatokban elsösorban az eszperantó nyelvet kell használni. Az összejövetelekre vonatkozik: Ha minden résztvevő megfelelően érti az eszperantót, az összejövetel résztvevői beszélhetnek eszperantóul. A jegyzőkönyvet magyarul kell vezetni. Az információkat kivülállóknak magyarul, és ha lehetséges eszperantóul kell hozzáférhetővé tenni.
9. §
A Civil szervezet megszűnése
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
b) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
c) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnés oka lehet:
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Jogutódlással történő megszűnés:
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
(2) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni, vagyonából az alapszabály előírása szerint kell rendelkezni.
(3) Ha a szervezet feloszlatással szünt meg vagy megszűnését megállpították, a szervezet tartozásainak kiegyenlítésén túl a fennmaradó vagyont hasonló humanisztikus célokért dolgozó szervezetnek kell eljuttatni, az eszperantó nemzetközi nyelv terjesztését és alkalmazását szorgalmazó, ilyen céllal müködő Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség /MIESZ/ szervezetnek.
A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
Jelen alapszabályt az egyesület tagsága a 2015. évi május 06 . napján tartott közgyűlésen elfogadta.
------------------------------------------------------------------------------
Alapítva: 2009. december 02.
Nyilvántartási szám: 12Pk. 60888/2009/3.
ALAPSZABÁLY
I. Általános rész
1. §
(1) Az egyesület neve magyarul:
„Európa – Demokrácia – Eszperantó“.
Az egyesület neve eszperantóul: „Europo Demokratio Esperanto“, a továbbiakban EDE.
Szervezetünk a Europo Demokratio Esperanto strasbourgi székhelyű politikai szervezet Európai Föderáció ernyőszervezet magyar szekciójaként határozza meg magát.
(2) Az egyesület székhelye: -H- 1078. Budapest, Marek József u. 31. III. e. 7.
(3) Az alapítás éve : 2009
2. §
Az egyesület célja
(1) A demokrácia erősítése, Magyarországon és Európában, a nemzetközi demokrácia és az európai identitás továbbfejlesztése.
(2) A kulturális cserék szorgalmazása, a nyelvek és kultúrák különbőzöségének elismerése, a kulturális értékek megvédése és megőrzése.
(3) A nyelvi demokrácia növekvő érvényesítése; a nemzetközi kommunikáció eszközeinek, lehetőségeinek bővítése, ezen belül: az eszperantó nyelv alkalmazásának elősegítése.
(4) Az egyesület a célját a nyilvánosság bevonásával, politikai vélemény kialakítása révén akarja elérni, együtműködésben más hasonló célú szervezetekkel országos és nemzetközi téren.
(5) Nemzetközi kapcsolataiban (föderációs szinten) munkanyelveként az EDE az eszperantót használja. Az országon belüli kapcsolatokban minden tag egyaránt használhatja az eszperantót és az adott ország nyelvét vagy nyelveit, esetünkben a magyart.
3. §
A fentiek értelmében a szervezetnek vállalkozás jellegű tevékenysége nincs. Az egyesület javai csakis az alapszabály céljai megvalósítására hasznosíthatók.
4. §
Az egyesület tagsága
(1) Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki az egyesület céljait támogatja. A politikai pártokban való tagság nem akadályozza a jelentkezőt, hogy ennek az egyesületnek is tagja legyen.
Azok a személyek azonban, akik tagjai vagy szimpatizánsai olyan pártoknak vagy egyesületeknek, melyeknek elvei az ENSZ által deklarált emberi jogokkal nem egyeztethetők össze, az EDE magyarországi szekciójának nem lehetnek tagjai.
(2) A tagságra benyújtott kérvényről az elnökség határoz.
(3) A tagság kilépéssel, kizárással, vagy elhalálozással szünhet meg.
(4) A szervezet bármely tagja bármely időben kiléphet a szervezetből. A tagsági viszony kilépés esetén az elnökséghez címzett bejelentés tényével szűnik meg, de a már korábban befizetett folyó évi tagdíj nem fizethető vissza.
(5) Ha egy tag az egyesület céljai és érdeke ellen jelentősen vétett, vagy a tagsági díjat figyelmeztetés után hat hónapra sem fizeti be, akkor az elnökség azonnali hatállyal kizárhatja.
A kizárásról szóló határozatot a tagnak átvételt igazolható módon kézbesíteni kell, amelyben tájékoztatni kell őt a jogorvoslat lehetőségéről. A határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a közgyűléshez címezve, az elnökséghez kell benyújtani a kézbesítéstől számított 15 napon belül. A fellebbezést a soron következő rendes közgyűlésen a közgyűlés napirendjére tűzve kell megtárgyalni.
(6) A tagok jogai:
a.) A közgyűlésen személyesen vehet részt.
b.) Az egyesület tagjai szavazati valamint választási és válaszhatósági joggal rendelkeznek. Választható az egyesület szerveibe.
c.) Javaslatot tehet az egyesület határozatainak meghozatalára.
d.) Részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein.
e.) Észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat az egyesületet és szerveit érintő bármely kérdésben.
(7) A tagok kötelességei:
a.)A tagok kötelessége betartani az egyesület alapszabályát és határozatait.
b.)A tagdíj rendszeres fizetés.c.) A tagsági díj összegét a közgyűlés állapítja meg. Az egyesület tagja leróhatja a tagsági díjat a belépési nyilatkozattal egyidejűleg a pénztárba történő befizetéssel vagy a nyilatkozat megtétele után az egyesület bankszámlájára történő átutalással.
d.) Az egyesület illetőleg a vezető szerv által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése.
II. Szervezeti rész
Az egyesület szervei:
a) a közgyűlés
b) az elnökség
5. §
Közgyűlés
(1)A szervezet legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll.
(2) Általános közgyűlést egy évben egyszer kell összehívni. A közgyűlés összehívására az elnökség jogosult.
(3) Rendkívüli közgyűlés akkor hívható össze, ha az egyesület érdeke ezt szükségessé teszi, vagy ha az egyesületi tagok 1/3-a a közgyűlés összehívását a feladatok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi vagy a bíróság elrendeli.
(4) A közgyűlés megtartásáról szóló értesítést, a napirendet tartalmazó meghívót a tagok részére átvételt igazoló módon, legalább két héttel az összejövetel előtt kell megküldeni.
(5) A közgyűlés, mint a legfelső határozathozó szerv, minden feladatra illetékes.
(6) Az éves pénzügyi elszámolást és az elnök éves beszámolóját a közgyűléssel kell elfogadtatni és az elnökség jóváhagyására írásban kell előterjeszteni.
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a.) az alapszabály jóváhagyása;
b.) az alapszabály módosítása;
c.) az elnök éves beszámolójának és a pénzügyi beszámoló elfogadása;
d.) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlatásának kimondása;
e.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal;
f.) tisztségviselők megválasztása, esetlegesen a visszahívása is.
A tisztségviselő visszahívható, ha tisztségéből adódó feladatát nem látja el.
g.) határoz valamely társaságokban való testületi részvételről;
h.) hitelfelvételről;
i.) minden üzleti eljárás jóváhagyásáról;
j.) tagdíj megállapításáról;
(7)A Közgyűlés határozatképessége:
a.) Minden alapszabály szerint összehívott közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagok 50%-a + egy fő személyesen jelen van. Az eredeti helyszínen, eredeti napirenddel megismételt közgyűlés a tagok létszámától függetlenül határozatképes, hogy ha ezen következményről a meghívóban a tagok erről tájékoztatva vannak.
b.) Minden tagnak egy szavazata van.
c.) A közgyűlés általában döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A szavazatok egyenlősége esetén a kérdés visszautasítottnak minősül.
d.) Amennyiben egy szavazati joggal rendelkező tag kívánja, titkos szavazást kell tartani.
e.) Az alapszabály módosításához a megjelent tagoknak a 2/3-os többségére van szükség. Az alapszabály módosításáról csak akkor lehet szavazni, ha a napirenden ez a pont már a meghívón is szerepel és ha az érvényben lévő korábbi, mind a javaslat szerinti módosított szabályzat szövegét a tagoknak eljuttatták.
(8) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos választásoknál egységes választólapokat használnak. Minden résztvevő, minden
választási folyamatra kap egy lapot, melyet szavazást követően összehajtva, letakarva lead. A szavazás leadása után a szavazatokat megszámlálják, a megválasztott személyek nevét kihirdetik.
(9) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni. Tartalmazni kell a szavazásra feltett kérdéseket, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlése elején megválasztott 2 fő személy hitelesíti.
(10) A személyválasztások titkosak. A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető esetében lehet kivételt tenni és nyilvánosan szavazni, ha ezt a jelenlevők részéről senki sem kifogásolja.
(11) A tisztségviselők választásánál minden tagnak joga van jelölt állítására. A tagok saját magukat és a távollévő tagokat is jelölhetik.
(12) Az egyesület feloszlásához a közgyűlésen jelenlevő tagok 3/4 –es többsége szükséges. A határozatot csakis a közgyűlés összehívása előtt történt bejelentés után lehet a szavazat tárgyává tenni.
6. §
Elnökség
(1) Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, 5 tagból áll.
- elnök
- alelnök
- 3 fő elnökségi tag
Az egyesületet az elnök képviseli önállóan. Az elnök távolléte esetén az alelnök képviseli az egyesületet, vagy egyedi megbízás alapján más elnökségi tag képviseli az egyesületet.
A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
(2) Az elnökséget a közgyűlés választja 2 évre. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnököt a közgyűlésen egy különálló választás során választják meg. A hivatalban levő elnökség a választási időszak lejárása után is tisztségben marad mindaddig, amig az új elnökséget meg nem választják.
(3) Az elnökség feladatát tiszteletbeli hivatal betöltéseként látja el; a folyó ügyek elvégzésére foglalkoztathat ügyintézőt, aki az elnökségi összejöveteleken tanácskozási joggal vehet részt .
(4) Elnökségi ülések évente legalább kétszer tartandók. Az elnökségi ülésre való meghívás levélben, vagy elektronikus módon történik, legalább három nappal az összejövetel előtt. Az elnökségi ülések előtt és között az elnökségi tagok elektronikus posta vagy telefon útján kapcsolatot tartanak, és rendszeresen véleményt cserélnek.
(5)Az elnökség hatásköre és feladata:
a) A két közgyűlés közötti időszakban irányítja a szervezetet, gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
b) Az elnökségnek a következő feladatok elvégzéséről kell gondoskodnia:
szervezés, tájékozódás, tájékoztatás.
c) A rendes és rendkívüli közgyűlés összehívása.
e) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökég 3 tagja indítványozza.
f) Elkészíti az éves költségvetést és tevékenységének programját.
g) Dönt a tagfelvétel és kizárás kérdésében.
(6)Az elnökség határozatképessége:
a) Az elnökség az üléseken egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van.
Szavazategyenlőség esetén az elnökségi ülést levezető elnök szavazata dönt.
b). Az elnökség ülésezhet oly módon is, hogy a tagok technikai eszközök igénybevételével ellenőrizhetően, azonosíthatóan, ugyanazon időben egymással kapcsolatban állnak és részt vesznek a tanácskozás, döntéshozatal mozzanatában.
A telefonon vagy e-postán hozott határozatokat írásban is meg kell fogalmazni, majd az elnöknek aláírásával kell hitelesítenie.
7.§
Az elnök hatásköre
(1)Az egyesület legfőbb tiszségviselője az elnök az egyesület képviseletében köteles a testületi (közgyűlés, elnökségi) határozatokat betartani és betartatni.
(2) Vezeti és szervezi az elnökség munkáját.
(3) Képviseli az egyesületet.
(4) Elkészíti a közgyűlésre a beszámolókat.
(5) Ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a közgyűlés megbízza.
(6) A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
Az alelnök feladata
(1) Feladatait az elnökség határozza meg.
(2 )Az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése
(3) Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket az alapszabály, a közgyűlés ill az elnökség a hatáskörébe utal.
(4) Az elnök távollétében gyakorolja az elnök hatáskörét.
(5). A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan rendelkezik.
Az elnökségi tagok feladata
(1) Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel.
(2) Megbízás alapján a szövetség képviselete.
8. §
A határozatok hitelesítése és az összejöveteli nyelvek
(1) Az elnökségi üléseken és tagsági közgyűléseken történt határozatokat írásban kell rögzíteni, és az elnöknek és a jegyzőkönyvvezetőnek alá kell írni.
(2) a nemzetközi kapcsolatokban elsősorban az eszperantó nyelvet kell használni. Az összejövetelekre vonatkozik: Ha minden résztvevő megfelelően érti az eszperantót, az összejövetel résztvevői beszélhetnek eszperantóul. A jegyzőkönyvet magyarul kell vezetni. Az információkat kivülállóknak magyarul, és ha lehetséges eszperantóul kell hozzáférhetővé tenni.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 53
Tegnapi: 21
Heti: 157
Havi: 749
Össz.: 216 135
Látogatottság növelés
Európa-Demokrácia-Eszperantó - © 2008 - 2024 - ede-hu.hupont.hu